A hibrid informatika fogalma már nem újkeletĹą a szakmai berkekben, a valódi üzleti előnyt eredményező alkalmazása azonban még jókora megmérettetések elé állítja a cégeket. 

A Gartner jelentése szerint a felhőszolgáltatások növekedése és a hagyományos adatközponti szolgáltatások kiszervezésének csökkenése a hibrid infrastruktúra-szolgáltatások felé mozdítja el a piacot, melynek következtében 2020-ra a szervezetek 90 százaléka fog hibrid infrastruktúrákat használni. A Schneider Electric a 451 Research vállalat közremĹąködésével nemrég készített új tanulmánya a nagyvállalatok hibrid IT környezeteit vizsgálja, hogy jobb rálátást biztosítson az aktuális iparági trendekre. A kutatás a nagyvállalatok tapasztalatait mutatja be a gyorsan fejlődő hibrid IT és egyéb innovatív technológiák alkalmazásával kapcsolatban, így azokat az iparág más szereplői felhasználhatják saját hibrid hálózataik hatékony kezeléséhez. 

Mi fán terem a hibrid IT?

Napjainkban a folyamatosan változó üzleti igények egyre nagyobb elvárásokat támasztanak az IT-szolgáltatásokkal szemben. Ezek teljesítéséhez rugalmas és könnyen skálázható megoldásokra van szükség, amiben nagy szerepe van a publikus felhőszolgáltatásoknak. 

A hibrid IT megközelítés lehetővé teszi, hogy egy vállalat házon belül kezelje az informatikai erőforrásokat, de emellett felhőalapú szolgáltatásokat is használjon. A két rendszer egyesítésével létrejövő hibrid architektúra növeli a rugalmasságot, miközben minimalizálja a költségeket, hiszen a megváltozott helyi infrastruktúra hatékonyan és gyorsan képes integrálni a felhőből érkező erőforrásokat. A hibrid informatikai környezet így számos olyan problémára képes megoldást nyújtani, melyekre a hagyományos infrastruktúra-megoldások nem vagy csak nehézkesen, magas költségek árán.

Magas színvonalú szolgáltatások, átláthatóság, költséghatékonyság

A Schneider Electric kutatása felsővezetőkkel, valamint az adatközpontok és informatikai részlegek vezetőivel készített átfogó mélyinterjúkon alapul. A tanulmány készítői olyan kérdésekre keresték a választ, mint, hogy milyen változtatásokat idéznek elő a különböző környezetekben zajló munkafolyamatok, vagy hogy milyen IT-menedzsment stratégiák és taktikák lehetnek sikeresek.

A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:

• A megfelelő adatközponti környezetek kiválasztásakor a kockázatok, a költségek és az IT-szolgáltatások színvonala a leggyakrabban figyelembe vett szempontok. 
• A hibrid infrastruktúrát alkalmazó vállalatok a következő területekre hajlandók pénzt áldozni: a különböző adatközponti környezetek átláthatóságát biztosító szoftverek, menedzsmentszoftverek, szabványosított mĹąködés, valamint munkaerő-toborzás -és megtartás. 
• A szabványosított mĹąködési folyamatok, az egyes helyszínek állandó felügyelete és teljesítményértékelése, valamint a felhőszolgáltatások egyre bővülő fejlesztése is a legsikeresebb hibrid IT stratégiák között szerepelnek.

A tanulmány rávilágított, hogy a nagyvállalatoknál alkalmazott stratégiák és technológiák sokszínĹąsége, valamint az eltérő tapasztalatok ellenére vannak egyértelmĹą közös pontok a gyakorlatban: 

• A hibrid környezetek átláthatósága: A helyszínek összességére való rálátás megteremtése fontos feladat a még be nem következett hibák prognosztizálására. Ennek kialakítása időigényes és drága, a hatékony felügyeletet pedig sokszor akadályozza a szoftverek integrálhatóságának, valamint az egységes adatok elérhetőségének hiánya.  
• Költséghatékonyság a teljesítmény feláldozása nélkül: Megfelelő utánajárás és tervezés nélkül a hibrid adatközpont költségei magasak lehetnek, egy mĹąködőképes stratégia birtokában azonban csökkenthetők a beruházási és üzemeltetési költségek, ugyanakkor biztosítható és akár tovább is fejleszthető a magas szintĹą rendelkezésre állás.
• Egységes folyamatok a hibrid IT környezetekben: A szigorú mĹąködési folyamatok kialakítása alapvető fontosságú, akárcsak ezek belefoglalása a bérelt kiszolgálói környezeteket és felhőalapú megoldásokat nyújtó szolgáltatókkal kötött megállapodásoknak (SLA, service-level agreement és OLA, operations-level agreement).