Ezen, digitális átalakulásban sikeres szervezeteknél négy olyan területet állapított meg az Oxford Economics és az SAP szoftvercég közös kutatása, ahol eltérő megközelítést alkalmaznak, mint a vetélytársaik. Ezekből olyan „digitális gondolkodásmód”, kulisszatitok rajzolódik ki, amelynek alkalmazásával az innovációra fogékony vállalatok hatékonyabban tudják átalakítani mĹąködésüket a legújabb kor követelményeinek megfelelően.

A digitális átállás négy sikertényezője

1. Átfogó megközelítés

A digitális átállásban élenjáró szervezetekre jellemző, hogy a digitalizáció a teljes szervezetet érinti és alapvető változásokkal jár. Vagyis ezeknél a vállalkozásoknál nem egy-egy részleget fejlesztenek a mindenkori igényekhez alkalmazkodva, hanem átfogó megközelítést alkalmaznak. 

Így olyan egységes digitális kultúrát érdemes létrehozni, ahol a vállalatok elkerülik a szeparált, siló-szerĹą informatikai rendszerek jelentette csapdákat. A digitális átállás éllovasainak 96 százaléka számára a folyamat a kulcsfontosságú üzleti célok között szerepel, míg a többi cégnél ez az arány mindössze 61 százalék. 

2. Első az ügyfél

A legsikeresebb társaságoknál közös pont az is, hogy a változást azoknál a rendszereknél és szervezeti funkcióknál indítják el, amelyek az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban szerepet játszanak. Az ügyfélélményt a siker egyik feltételének tekintik, és igyekeznek bevonni a fogyasztóikat is a termék- és szolgáltatás-fejlesztésbe. 

A kutatás szerint a digitális átállásban élenjáró vállalkozások 92 százaléka már kiforrott stratégiával rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan lehet javítani az ügyfélelégedettséget, míg a többi cég körében mindössze 22 százalék ez az arány. Ráadásul az éllovasok 39 százaléka a legfontosabb trendek között említi a fogyasztók bevonását a termékfejlesztésbe, míg a többiek közül 23 százaléknál gondolják így. 

CélszerĹą tehát azt megvizsgálni, miként növelhető az ügyfélélmény, már a kezdetektől fogva.

3. Tehetséggondozás

A digitális átalakulás vezető vállalatai abban is igyekeznek új utakat követni, hogyan kezelik a munkatársakat, hogyan biztosítják az utánpótlást. Egyrészt az ifjú tehetségek megtalálásban új eszközöket vetnek be, másrészt kiemelt hangsúlyt kap náluk az alkalmazottak képzése. Kiemelkedő szerep jut a munkatársak megtartásának is, így a tehetségek, valamint az új ismereteket elsajátító dolgozók maradását azzal igyekeznek biztosítani, hogy eltörlik az előrelépés akadályait. 

Az eredmények magukért beszélnek: a digitális átállás éllovasai közül 64 százalék állítja, hogy elkötelezettebbé váltak a munkatársak a változtatásoknak köszönhetően, míg a többieknél 20 százalék ez az arány. Emellett az élen haladó cégek vezetőinek 83 százaléka úgy véli, hogy a digitalizáció a következő két évben további jelentős változásokat hoz majd a tehetséggondozásban. 

4. Technológiai verseny

A folyamatban élenjáró cégek már most komoly befektetéseket hajtanak végre olyan területeken, amelyeket a legtöbb vállalkozásnál még a jövő technológiáihoz sorolnak, mint például az IoT (dolgok internete), a mesterséges intelligencia, a big data és az adatelemzés. A big data technológiákba például az éllovas társaságok 94 százaléka fektet be, de 76 százalékuk fordít komoly erőforrásokat az IoT-ra is, míg a többieknél 60 és 52 százalékos az arány. Azaz érdemes megfontolni, miként lehet kihasználni a piacon elérhető technológiákat- ezt teszik a vezető vállalatok.

A felmérésben 3100 szervezet vezetői vettek részt a világ minden részéről. A tanulmány itt érhető el: http://www.sap.com/dmc/exp/4-ways-leaders-set-themselves-apart/index.html