Különleges kihívásokkal küzdenek a mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozások, amelyekből csak Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában háromszáz mĹąködik.

Ma már a világ 90 országában – elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában - legalább háromszáz vállalkozás kínál mobilfizetési megoldásokat. A Roland Berger szakemberei most több mint 20 kiemelkedő afrikai és ázsiai vállalkozást vizsgáltak meg, hogy képet kapjanak a legfontosabb kihívásokról az üzletágban. A felmérés eredményeit a ’Mobile Money for the unbanked – Avoiding Common industry pitfalls’ címĹą tanulmányban tették közzé. 

A mobilfizetés – azaz a mobiltelefon pénztárcaként történő használata – gyorsan terjedt az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy bevezetésének költsége 30-50%-a hagyományos banki csatornákénak. Ugyanakkor a siker - a jelentős kereslet ellenére - sem garantált, figyelmeztetnek a szakértők.

Bár számos sikertörténettel találkozunk, amelyek jelentős bevételt és kis ügyfélvesztési rátát mutatnak, a valóság az, hogy a mobil fizetőeszköz-vállalkozások nagyobb része várakozáson alul teljesít és sokszor el is bukik.  A kutatásban vizsgált vállalatoknak mindössze 22%-a termelte ki cégcsoportjuk bevételének legalább 10 százalékát. 

A virtuálistárca-megoldások már 2014-ben mĹąködtek Magyarországon. A mobilszolgáltatók kezdeti, márkázott alkalmazásai speciális SIM-kártyát igényeltek, amely tárolta a fizetéssel összefüggő adatokat. A banki partnerek érdeklődése az ügyféladatok átadása miatt azonban korlátozott maradt, ennek hatására idén áprilisában a Magyar Telekom és a Vodafone is megszüntette mobiltárca-szolgáltatását, de továbbra is elkötelezettek a virtuális fizetési megoldások mellett. Más utat választott a Telenor, amely májusban piacra lépett saját márkás hitelkártyájára épülő integrált mobiltárca-szolgáltatásával a Budapest Bankkal együttmĹąködésben. Az iparági szereplők jelenleg láthatóan keresik az optimális technológiai és mĹąködési modellt, miközben a kezdeményezést átvették a kereskedelmi bankok: a Gránit Bank tavalyi debütálása után legutóbb az MKB indította el újgenerációs alkalmazását, úgy biztosítva az érintéses mobilfizetést, hogy az független a telekommunikációs szolgáltatóktól (az adattárolás nem a készülék SIM-kártyáján valósul meg, ezért annak cseréje sem szükséges). 

A mobiltárca szolgáltatók négy legnagyobb kihívása

A mobilfizetést kínáló szolgáltatók négy nagy területen néznek szemben olyan kihívásokkal, amelyek veszteséghez vagy akár csődhöz vezethetnek. Ezek a szervezeti felépítés, a disztribúciós hálózat kiépítése, a technológiai és a marketing-stratégia. 

1. Szervezeti felépítés

A mobiltárca szolgáltatások általában kísérleti projektként indulnak az adott cégcsoporton belül, azaz nem tartoznak a fő szolgáltatások vagy termékek közé. Nem rendelkeznek saját menedzsment-csapattal, a valódi döntéshozói jogkör a vezetőségben gyakran korlátozott. „A menedzsment befolyása gyakran az üzleti bevételek relatív mértékéig terjed, azaz ezek a vállalkozások csak méretük növelésével tudnak autonómiát szerezni.  A sikeres szereplőkben megvan a potenciál arra, hogy legalább 20%-ra növeljék a mobil fizetőeszközből származó bevétel arányát a cégcsoporton belül.” - mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője, majd hozzátette, hogy a valódi döntéshozói jogkör hiánya nemcsak a folyamatokat lassítja le, de rossz teljesítményt is okoz. „Ráadásul gátló hatással van a fiatal tehetségek megszerzésére is, amely a legfontosabb sikertényező.”  – mondta Schannen.   

2. Disztribúciós hálózat 

A disztribúciós hálózat sikeres mĹąködtetéséhez és a napi ügymenet irányításához elengedhetetlen egy jól felépített ügynöki/boltvezetői rendszer, ahol egy ügynök tud kezelni 200-300 vásárlót. A kutatás azt is megállapította, hogy az egyik legfőbb kihívás a mobiltárca szolgáltató cégeknél ezen aktív ügynök-menedzsment hiánya, amelynek dominó-hatása lehet a teljes ügynöki hálózatra. „Az ügynök-menedzsmentnek meglehetősen kompetensnek és egyben likvidnek is kell lenniük, hiszen számos ügyfelet és rengeteg mikro tranzakciót kezelnek, s ez komoly kihívás a fejlődő piaci környezetben” – mondta Schannen Frigyes. 

3. Technológia

A tanulmány megállapította, hogy a frissen megalakult vállalatok nem teljes körĹą, sőt gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek a technológiai követelményekről és arról, mennyibe kerül a szükséges technológia. „Pedig egy új vállalkozás elindításakor jelentős tőkebefektetésre van szükség ahhoz, hogy a technológiai partner kiválasztásánál ne a költség legyen a legfontosabb szempont.  A sikeres mĹąködéshez folyamatos stratégiai befektetésekre van szükség, mert a piacon mindenki ugyan azokért a fogyasztókért versenyez.” – mondta Schannen Frigyes. A mobilfizetési piac szereplőinek fel kell készülniük a 3-5 millió dolláros technológiai beruházásra. 

4. Marketing stratégia

A mobiltárca szolgáltató vállalatoknál gyakran kerül háttérbe a marketing az infrastruktúra kiépítésével szemben. Pedig az új szereplők és a növekedési szakaszban lévők számára elengedhetetlen, hogy tájékoztassák, és egyben animálják is a fogyasztókat. Az aktív felhasználók számának és aktivitásuknak a növelése az egyik kulcsfeladat.

Hogyan tudják a szereplők lefektetni a megfelelő alapokat? A Roland Berger tanulmánya egy átfogó, siker-ellenőrző listát is közzétett a mobil fizetőeszköz-szereplők számára, amely ezen a linken érhető el: https://survey.rolandberger.com/cgi-bin/s.app?A=4bKcWKww. Ezen pontok negyedévenkénti ellenőrzésével, a szereplők maguk is meg tudják mérni, hogy a helyes úton járnak-e.