Nem szolgálja a gyerekek védelmét, ha a média szenzációkeltő módon, ellenőrizetlen információk terjesztésével, az öngyilkosságot romantikus színben feltüntetve vagy túlzó híradásokban számol be a külföldön – a hírek szerint – már több fiatalt halálba hajszoló Kék bálna-jelenségről. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felhívja a figyelmet, hogy a felelős médiumok az öngyilkosság médiamegjelenítésekor alkalmazandó azon elvek szerint járjanak el, amelyeket az NMHH média- és hírközlési biztosának hivatala 2012-ben a WHO iránymutatását figyelembe véve ajánlásban rögzített.

Egyetlen bejelentés, de komoly a tét 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogsegély-szolgáltatása, az Internet Hotline eddig egy olyan bejelentést kapott, amely a Kék bálnaként ismert jelenséghez kapcsolódott. Ebben egy linket küldött el a bejelentő, amely a Vkontaktye orosz közösségi oldal egyik zárt csoportjának jelentkezési felületén mutat, egy a Kék bálna-játék iránt érdeklődő magyar felhasználókat. E zárt csoport tényleges történéseiről azonban nem áll rendelkezésre dokumentum vagy más megbízható információ, ezért egyelőre érdemi lépést nem lehetett tenni. A rendőrség tájékoztatása szerint a rendőrségre az elmúlt hónapokban nem érkezett bejelentés a Kék bálna-csoport tevékenységével, illetve annak a magyarországi fiatalokra gyakorolt végzetes hatásával kapcsolatban.

A közösségi média zárt csoportjai valóban lehetőséget adnak jogsértésekre, ezeken a fórumokon rossz szándékkal és hamis profilokkal is lehetnek jelen személyek. Igaz az is, hogy a serdülőkorú gyerekek valóban kiszolgáltatottabbak lehetnek a virtuális közösségek hatásának, ezt családi gondok is fokozhatják. Aki őket akár közösségi médiafelületen öngyilkosságra buzdítja, amelyet végrehajtanak vagy megkísérelnek, az a Btk. 160., illetve 162. paragrafusa alapján emberölés vagy öngyilkosságban közremĹąködés bĹąncselekményét követi el. Emiatt, mert a tét – a gyermekeink biztonsága – nagy, érdemes higgadtan mérlegelni, milyen módon zajlik az ügyben a közvélemény tájékoztatása. A szerkesztőségi munkában elengedhetetlen a józanság megőrzése, hogy a figyelem felkeltése, a képszerĹą megjelenítés ne váljon népszerĹąsítéssé, ötletek adásává. 

Kerülendő a szenzációkeltés és az öngyilkosság kedvező színben láttatása

Az ügyről szóló túlzó híradások, ellenőrizetlen információk terjesztése, az öngyilkosság akár vizuálisan kedvező színben, romantikus dologként, divatként való feltüntetése, a szenzációkeltés nem szolgálja a gyerekek védelmét. Az öngyilkosság médiamegjelenítésekor alkalmazandó elveket az NMHH média- és hírközlési biztosának hivatala a WHO elveit figyelembe véve részletes ajánlásban foglalta össze: http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/dokumentum/1364/vegleges_ajanlas.pdf. Az NMHH ismét a magyar hírszerkesztők figyelmébe ajánlja ezeket az elveket, hiszen az öngyilkosságot helytelenül bemutató tudósítások növelhetik az öngyilkosságok vonzerejét. Ezek közül a legfontosabbak:

1. Az öngyilkosság tényét csak akkor kellene közzétenni, ha az feltétlenül szükséges, de ha már megemlítik, nem szabad leegyszerĹąsített magyarázattal tálalni.
2. Az öngyilkosságot nem szabad sem észszerĹą választásként, sem a problémák megoldásaként bemutatni.
3. Kerülni kell az eset környezetének, az elkövetés módjának és a tett érzelmi hátterének élményszerĹą bemutatását, mert ezek növelhetik az azonosulás veszélyét. 
4. Az esemény leírásakor kerülni kell mind a szenzációkeltést, mind az öngyilkosság hétköznapi eseményként való beállítását.
5. Csökkenti az utánzások számát, ha az öngyilkosságot a média lelki zavar hatásaként mutatja be, és azt hangsúlyozza, hogy az megelőzhető lett volna. 
6. Szintén csökkenti az utánzások számát, ha szakember véleménye is elhangzik vagy olvasható. 
7. Videofelvétel vagy képek közzétételekor különösen körültekintően és mértéktartóan kell eljárni.
8. A hozzátartozók és az öngyilkosságban elhunytak méltóságának, személyiségi jogainak tiszteletben tartása kötelező. 
9. A híradásokban minden esetben meg kellene említeni a krízishelyzetben lévőknek létrehozott legalább egy segélyvonal elérhetőségét.
10. Az öngyilkosságról szóló tájékoztatás még a „legedzettebb” tudósítók számára is lehangoló, kockázati tényező lehet, ezért a médiaszervezetek kötelessége, hogy ilyen esetekben – különösen a fiatal – munkatársak lelki támogatására megfelelő szakember álljon rendelkezésükre, annak érdekében, hogy feldolgozhassák az esetet.

Hogyan segíthet az öngyilkossági gondolatokkal küzdő fiatalnak?

A Kék bálna-jelenségre tekintettel és attól függetlenül is fontos, hogy a szülők ne hagyják magukra a gyerekeiket a digitális világ felfedezésében, szabjanak a gyerekek netes jelenlétére vonatkozó világos szabályokat és beszélgessenek velük az online tapasztalataikról. A pedagógusok, osztálytársak, barátok, ha úgy látják, hogy diákjuk, társuk ilyen krízishelyzetbe kerülhetett, támogassák a figyelmükkel az érintettet, és kérjenek segítséget pszichológustól.

• A válságos helyzetbe jutott gyerekek a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz (http://www.kek-vonal.hu/index.php/hu) fordulhatnak chaten vagy a 116-111-es telefonszámon.
• Ha bárki ilyenfajta jogsértő tartalomra bukkanna az interneten vagy ilyen célú csoport beszélgetésére látna rá, az NMHH kéri, jelentse be akár anonim formában is az Internet Hotline oldalán, a www.internethotline.hu címen.
• A témában fontos információkat kínál a Safer Internet program weboldala: http://saferinternet.hu/a-kek-balnarol-higgadtan-szakertoktol-mi-ez-es-mit-tehetunk-.
• Az internetes jogsértések kapcsán természetesen a rendőrség bĹąnmegelőzési egységei is rendelkezésre állnak.