Kis-és középvállalkozások óvakodjanak a nigériai csalóktól
2017. április 6.
A nigériai csalók napjainkban számítógépes kártevőket használnak arra, hogy bejussanak az áldozatok – döntően kis-és középvállalkozások - informatikai rendszerébe, és csalással hozzáférjenek a kifizetésekhez.
Jelenleg Magyarországon még csak tucatnyi a fertőzött cégek száma, de mivel a nigériai hatóságokat nehéz rábírni az együttműködésre, ez a jövedelmező csalás várhatóan tovább szedi áldozatait. A Sophos szerint a külföldi vállalatokhoz hasonlóan, a magyaroknál is 700.000 és 20.000.000 Forint között mozoghat az egyes eltérített számlák összege.
A nigériai csalók fő működési területe Ázsia, innen választják ki áldozataikat, de az elmúlt egy év folyamán több alkalommal kiterjesztették ezt Dél- és Közép-Kelet Európára, beleértve Magyarországot is. A bűnözők a Google vagy Alibaba keresőjét használják, vagy publikus online adatbázisokból szedik össze az email címeket. A kampányok célzottak, egy adott földrajzi régióra, és egy adott ipari szektorra szorítkoznak (pl. gyógyszeripar, bőrgyártás, vendéglátóipar, stb.) Szappanos Gábor, a Sophos vírusszakértője szerint ezen belül olyan kis– és középvállalatokat céloznak meg, olyan személyeket a cégen belül, aki a számlákkal foglalkozhat.
Az összegyűjtött email címekre kiküldik a számítógépes kártevőt. A levél szövege a megcélzott iparágra jellemző tartalom, például ajánlatkérés vagy számlának álcázott melléklet. A levelek vagy közvetlenül a kémprogramot tartalmazzák mellékletként, vagy egy Microsoft Office dokumentumot, ami telepíti a számítógépre a kémprogramot. A kiküldött több ezer fertőző levéllel pár tucat számítógépet tudnak általában megfertőzni, ezekkel dolgoznak a továbbiakban.
Amikor a bűnözők már rendelkeznek a céges email hozzáféréssel, akkor felhasználva a lopott adatokat bejelentkeznek és végigböngészik a levelezést. A kimenő leveleket ellenőrzik, olyan üzeneteket keresnek, amiben a fertőzött rendszerből számlát küldtek ki. Ha ilyent találnak, akkor erre reagálva egy újabb üzenetet írnak, amiben az eredeti számla kifizetését egy másik, a bűnözőkhöz tartozó bankszámlára kérik átirányítani. Ha sikerül, akkor törlik a nyomaikat, a kiküldött levelet és az esetleges válaszokat, és begyűjtik a pénzt.
Így védekezhetünk
- Naprakészen frissített vírusvédelemmel
- Operációs rendszer és Office biztonsági javítások telepítésével
- Ismeretlen feladó csatolmányát ne nyissuk meg
Ha már áldozatul estünk
A csalók nem azt fertőzik meg, akinek végül az anyagi kára keletkezett, hanem a levelezőpartnerét, tehát a károsult nem az a cég, amelyiknek a levelezőrendszerét feltörték, hanem a vele kapcsolatban levő;, a számla címzettje, akinek a rendszeréhez hozzá sem fértek a bűnözők.
A károsult cég szempontjából rendkívül nehéz felismerni a kifizetés eltérítési próbálkozást, mivel a bűnözők által küldött kérelem teljesen szabályosnak tűnik, a feltört cég levelezőrendszeréből érkezik, egy korábbi levélfolyamra válaszolva, azaz nincs árulkodó jel. A Sophos szakértője azt javasolja, hogy ha valakit megfertőztek, ellenőrizze a levelezését, vannak-e gyanús kiadott számlák, és vegye fel a kapcsolatot gyakori partnereivel, hogy azokat érte-e a fertőzésből származó kár.
Kapcsolódó cikkek
- A Check Point kutatói nyilvánosságra hozták a WhatsApp és a Telegram újabb sérülékenységeit
- Check Point: miként vehetik át a hackerek a hatalmat a WhatsApp és a Telegram felhasználói fiókok százmillió fölött
- A Minecraft játékhoz újabb hamis alkalmazásokat találtak a Google Play áruházban
- Hamis alkalmazások fenyegetik a Minecraft játékosokat a Google Play áruházban
- A pénzügyi vállalkozások akár 300 milliós veszteséggel is szembesülhetnek egy kibertámadás során
- Az Acronis felmérése szerint szakadék tátong a biztonsági kockázatok és a válaszadók felkészültsége között
- Az ipari számítógépek 40%-át érte támadás tavaly a második félévben
- Adattolvajok a Google Play áruházban
- Újabb fertőzött alkalmazások a Google Play áruházban
- A 2012 előtti aláírt dokumentumokat archiválni kell: két hónap maradt a váltásra