Amerikában élő önkéntes munkatársunk, Horváth László online marketing szakember, tegnap egy írással már megkezdte visszatekintését január legnevezetesebb informatikai eseményére, az idei CES-re, s ezt a szubjektív beszámolót most a magyar startup cégek szereplésének összefoglalójával folytatja, tekintve, hogy az amerikai-európai startup vetélkedés megszervezésében maga is részt vett. A tanulság, amit mindenki levonhat a maga számára a jövőre nézve: MEG KELL JELENNI!
A CES-en való részvétel legfontosabb haszna a tanulás. Meg kell tanulni kihasználni azt a semmivel össze nem hasonlítható lehetőséget, hogy személyesen magyarázhatjuk el az új üzlet vagy termék értékeit a lehetséges partnereknek, befektetőknek, érdeklődőknek, médiának, jövendőbeli nemzetközi munkatársnak, - vagy egyszerűen csak a jövendőbeli vevőknek.
Ez különösen startup-oknak létfontosságú, hiszen ők tartalékok nélkül innoválnak, és még fontosabb olyan távoli országokból érkezőknek, akik elszigeteltek a mindennapi életben a világ legnagyobb egységes piacától, s akik reflexszerűen először az országukon belül gondolkodnak, aztán talán ellátnak a régiók határáig, de annál messzebb - ilyen impulzusok nélkül - nemigen merészkednek.
Kulturálisan is döntő fontosságú a megjelenés. Nemcsak a tanulás, hanem a tanítás miatt is: elmagyarázni, hogy ki is ő, mi is az ő startupja, hol is van az a kis ország, és miért fontos és jó a velük való munka. Ez a része a dolognak általában könnyen zajlik, mert amerikainak lenni nem “törzsi-nemzetiségi” alapon határozódik meg, hanem egy szerződés alapján – amit úgy hívnak, hogy Alkotmány. Tehát attól függetlenül, hogy ki fia-borja az érkező, itt a hasonszőrű amerikai startup-osok – és az azokat nagy étvággyal elfogyasztó óriáscégek, kockázati tőkések és egyéb befektető gondolkodású üzletemberek – tárt karokkal várják és tanulmányozzák a csapatokat.
Ezt értette meg három magyar startup, akik bele mertek vágni az EU-US startup versenybe, amit a MatchFest@CES névén futó üzletfejlesztési versenyen rendeztek meg. Az EURAPAC - ez az európiai-amerikai pitch versenynek a rövidítése - munkájában a szerző is részt vehetett. A kétszáz résztvevő cégből először az első selejtezőn a top 50, majd az első 30, végül a legjobb 10-be kellett bejutni azért, hogy a 100,000 dolláros díjakért labdába rúghassanak.
Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy mind a három magyar startup kiválóan szerepelt: a Dobox, amelyik Apple felszerelések könnyű összekapcsolását teszi lehetővé egy intelligens szerkezettel, ami mellesleg file-cserét és wifi hotspot felállítását is magában hordozza; a Heartbit, amelyik EKG mérést tesz lehetővé egy okostelefon app-el szinkronizált szenzorral; és a Chameleon, amelyik egy minden intelligens ház rendszerrel (Google, Apple, és száz másik) kompatibilis szoftver megoldás. Bejutottak az első tízbe, és csak hajszállal maradtak le az izraeli-francia-angol cyber security Oxygen, az amerikai-szerb KonnectKloud, és a holtversenyben harmadik román-francia Faciliti és az izraeli Growee mögött, a nagyon erös mezőnyben.
Úgy látszik, hogy a műhelymunka Magyarországon - a sokadik éve megrendezésre kerülő Internet Hungary startup-versenyen, az inkubátorok legjavában, a különböző helyi versenyeken edződve - kezdi meghozni az eredményét.
Mindez csak a kezdet, a pozitív folyamat bizonyára folytatódik. Erősen remélem.