Átlagosan 20 százalékkal emelkedett a lakások négyzetméterára az elmúlt három évben az egyetemi városokban és az érintett fővárosi kerületekben. A kereslet napról napra növekszik, így annak, aki lakást venne, érdemes időben kezdenie a kiválasztást. Az OTP Ingatlanpont összeállította a felsőoktatási szempontból fontos területek lakáspiaci toplistáját.

Sokan mérlegelik a lakásvásárlást gyermekeiknek az egyetemi ponthatárok kihirdetésének közeledtével – nem véletlenül. Az egekbe szökő albérleti árak mellett a lakás igen jó befektetés lehet az egyetemi városokban, vagy a fővárosi kerületekben akár hosszabb távon is.

A jó döntéshez több tényezőt is érdemes figyelembe venni: a megfelelő helyszín és ár mellett fontos tudni, hogy adott környéken milyen gyorsan kelnek el az ingatlanok, így kiszámolhatjuk, hogy kb. mennyi időt vehet igénybe a fiatalok lakhatásának megoldása, vagy mennyi időnk lehet latolgatni egy-egy ajánlatot. 

„Az egyetemista korú gyermekek szüleinek, és a befektetési célzattal vásárlóknak is fontos, hogy mérlegeljék, hol, milyen folyamatok mennek végbe a gyorsan változó ingatlanpiacon. Egy biztos, az egyetemi városok és a fővárosi kerületek többségében továbbra is érdemes vásárolni, hiszen a bérleti díjak emelkedése vonzó befektetéssé tehetik az ingatlant” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az elemzés az OTP Ingatlanpont és az OTP Jelzálogbank saját statisztikáiból származó, valamint a NAV hivatalos ingatlantranzakciós adatbázisában megtalálható adatok alapján készült. Az adatokból kiderül, hogy mely városokban volt a legnagyobb az árak növekedése és hol, mennyi ideig árultak egy-egy ingatlant az eladásuk előtt. A listában szerepelnek a fővárosi egyetemekhez közeli kerületek, csakúgy, mint a nagy egyetemi városok: Szeged, Pécs, Debrecen, Győr, Sopron, Miskolc és Veszprém is. 

1. A legnagyobb árnövekedés helyszíne: Győr

Győrött 2010-hez viszonyítva átlagosan 47 százalékkal növekedett az ingatlanok négyzetméterára. Tavaly év végén már átlagosan 244.000 Ft/m²-ért lehetett hozzájutni a lakásokhoz. Ez az árnövekedés a legdinamikusabb az egyetemi lakáspiacon. Sopronban is magas, 44 százalék fölötti növekedés tapasztalható: így négyzetméterenként átlagosan 248.000 forintért lehet ott lakást vásárolni. A dobogó harmadik helye Budapest XI. kerületét illeti meg, ahol öt év alatt több mint 16 százalékkal nőtt a lakások négyzetméterenkénti ára 344.000 forintra. Az itteni korábbi lakásvásárlások így befektetői szempontból is jó döntésnek bizonyultak mostanra.

2. A legdrágább városrész: Budapest XII. kerület

A fővárosnak továbbra sincs párja, már ami a helyi lakások árát illeti: a vizsgált kerületek közül a XII.-ben 382.000 Ft, a XI. kerületben 344.000 Ft, a IX.-ben 310.000 Ft körül alakulnak az átlagolt ingatlanárak négyzetméterenként. Ha nem gyermekünknek, hanem kimondottan az egyetemi közönségre gondolva, befektetési céllal veszünk lakást a fővárosban, akkor a többi egyetemi kerületben olcsóbban hozzájuthatunk.

3. A leggyorsabban elkapkodott ingatlanok helyszíne: Győr

Eladói szempontból ugyan kedvező, de a vásárlóknak épp nehézséget jelent, hogy Győrben viszonylag gyorsan, átlagosan 72 nap alatt kelnek el az ingatlanok. Az eladott lakások átlagára itt a tavalyi évben 14,1 millió forint volt, átlagos nagyságuk 58 négyzetméter. A második legkelendőbb egyetem közeli lokáció Sopron. Ott jellemzően 73 nap alatt, mintegy 14,4 millió forintért találtak gazdára a lakások, átlagos nagyságuk szintén 58 négyzetméter körül alakult. A felsőoktatás szempontjából kiemelt területek közül a leggyorsabban eladható lakások versenyében tavaly Budapest XII. kerülete végzett a dobogó harmadik fokán. Itt átlagosan három hónap (92 nap) alatt, átlagosan 24,4 millió forintért találtak gazdára az átlagosan 64 négyzetméteres lakások. Kicsit talán reálisabb képet mutat az egyetemi közönségre fókuszáló vásárlóknak a XIV. kerület, ahol átlagosan 97 nap alatt lehetett tavaly ingatlanokat szerezni, átlag 14,7 millió forintért, jellemzően 52 négyzetmétert vásárolva. Ezeken a területeken vevőként érdemes mérlegelni, hogy mennyit várunk egy-egy döntéssel, mert könnyen lehet, hogy mielőtt észbe kapunk már elviszik előlünk a kiszemelt ingatlant.

4.A legkevésbé kelendő egyetemvárosi ingatlanok: Pécs

Az idei trendek is megerősíteni látszanak a tavalyi adatokat: Pécsett a legnehezebb eladni a lakásokat, átlagosan majd’ nyolc hónapig, 232 napig tartott egy-egy lakás értékesítése Baranya központjában 2015-ben. A jellemző eladási ár 8,1 millió forint volt, átlagosan 53 négyzetméteres lakásokért. A másik nehezen mozduló piac a miskolci lakásoké volt, 202 napos átlagos értékesítési idővel és 5,6 millió forintos átlagárral a pécsihez hasonló nagyságú lakásokért. 

A harmadik leglassabb átlagos értékesítési idővel Budapest VIII. kerülete került fel a listára az egyetemi területek közül, itt tavaly jellemzően négy hónapba telt egy-egy lakás értékesítése. Átlagban 12,3 millió forintot kértek a jellemzően 51 négyzetméteres ingatlanokért.

A csak hosszabb távon értékesíthető ingatlanokkal rendelkező területek lehetőséget is rejtenek a vásárlók számára: az ilyen helyeken bátrabban lehet alkudni az árból is.

5. Az ingatlanár-változások vesztese: Miskolc

A miskolci ingatlanpiac 2010-től kezdődően hullámvölgybe került: az átlagos 129.000 forintos négyzetméterár 2013-ra 23 százalékkal esett vissza. A mélyponthoz képest azóta is csak mérsékelten tudott növekedni, 2016-ra 105.000 Ft/m² lett az átlagár. Pécsett ugyan gyorsan el lehet adni egy lakást, de az ár szempontjából hasonló csökkenés tapasztalható, mint Miskolcon. 2010-hez képest majd’ 8 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi, 153.000 Ft/m²-es ár. Itt kérdés, hogy mi lesz képes a többi városhoz hasonló felívelést kelteni az egyetemi lakáspiacon, de az biztos, hogy most jó áron lehet lakóingatlanhoz jutni.