Kocsis János Balázs szociológus, városkutató szerint egyfajta nyitottságra van szükség a szereplők részéről, hogy ezek a technikai, technológiai megoldások mĹąködjenek. Az adatok mellett szükséges egy platform is, ahol az adatok kicserélődnek – tette hozzá a Kossuth Rádió Napközben címĹą mĹąsorában. Két szintet lehet elkülöníteni: a városok, települések szintjén a cégek közötti együttmĹąködést, valamint a lakosság szintjén az információkhoz jutást – mondta.

 

„Léteznek már ezek az eszközök, de nem mindig sikerül megtölteni őket olyan tartalommal, amilyenre a lakóknak valóban szüksége van” - fejtette ki. A keletkező adatokat kell láthatóvá és mindenkinek elérhetővé tenni – jegyezte meg. Kocsis János Balázs a mĹąsorban kiemelte annak fontosságát, hogy az információs felületek összeköttetésben álljanak a különféle szolgáltatásokkal. Az eszközök karbantartása is fontos kérdés a mĹąködtető önkormányzatok által – fĹązte hozzá.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által indított felmérés szerint a magyarok több mint hatvan százaléka találja hasznosnak azokat a fejlesztéseket, amelyek révén egyre okosabb lesz egy város.

Lados Mihály, az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományos Kutatóközpontjának osztályvezetője szerint a városok már a 90-es évektől használják az infokommunikációt, a 2000-es évektől pedig az már városmĹąködtetési eszközként funkcionál.

Vannak kísérleti fázisban lévő projektek és olyanok is, ahol ez már jó ideje mĹąködőképes, mint például Debrecen, Miskolc, Tatabánya, Budapest, Veszprém, Szolnok és Győr – mondta el a szakember. Megjegyezte, hogy komplex rendszerekről beszélhetünk, amelyben a szolgáltatás a városlakók kényelmét segíti, de fontos szerep jut a fenntarthatóságnak és a döntéshozásnak is.

Forrás: Napközben / Kossuth Rádió / hirado.hu