Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerĹą forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges. Mint fogalmazott, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet azzal a céllal jött létre, hogy tudományosan alátámasztott tanácsadásával elérje a kormánynál és az OrszággyĹąlésnél ezen munkálatok támogatását.
 

A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, valamint kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.
 

Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra - mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyĹąjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is.
 

Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyĹąjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon. "A Kárpát-medencei magyarság alapvető érdeke egy teljes nemzeti helynévtár elkészítése" - fĹązte hozzá.
 

Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyĹąjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.
 

"Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a magyar nyelvterület teljes helynévanyagának a feltárása a szakemberek összefogása és az anyagi feltételek megléte esetén is évtizedes munkával érhető csak el" - hangsúlyozta.
 

A helynévtárak számos szempontból lehetnek fontosak a tudomány szemszögéből, többek között a történészek következhetnek a vonatkozó adatokból egy-egy terület etnikai, településtörténeti és népességtörténeti viszonyaira is - mondta el előadásában Kiss Jenő akadémikus.
 

Prószéky Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a rendezvényen a helynevek és a digitális kultúra kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a helynevek kezelése jelenleg még komoly problémát okoz a számítógépeknek, azonban ezen a jövőben segíthet a Magyar Nemzeti Helynévtárhoz hasonló digitális adatbázisok építése.
 

Az eseményen bemutatták a Hajdú-Bihar megye helynevei sorozat első kötetét is, amely a hajdúböszörményi és a hajdúhadházi járások helynévanyagát tartalmazza, a kötetet a szerkesztő, Bába Barbara nyelvész ismertette.