Veres Mihály úgy vélte, a közeljövőben számos hazai város és település indít majd olyan fejlesztési programokat, amelyek a modern technológiát használják a lakosság életminőségének javítása érdekében. Elmondta: a megkérdezettek 14 százaléka, mintegy 1,2 millió ember hallott már a "smart city" kifejezésről.

Az NMF augusztusban, mintegy 2000 ember megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatásával segíti a döntéshozókat, hogy a lakossági igények alapján mely fejlesztési területekre érdemes koncentrálni.

 

A válaszadók 86-91 százaléka a közbiztonságot érintő újításokat - például megfigyelési rendszerek kiépítését - tartja szükségesnek. Szintén magas, 73-79 százalék azok aránya, akik olyan egészségügyi és közigazgatási fejlesztéseket részesítenének előnyben, amelyekkel otthonról is elintézhetőek a mindennapi kötelezettségek. Példaként említette a vérnyomásmérő okosórák összehangolását az egészségügyi adatbázissal, amely csökkenthetné az orvoslátogatások számát.

Az intelligens közlekedési szolgáltatásokat, ezen belül is a digitális valósidejĹą utastájékoztatást és a városi forgalomirányítási rendszereket a válaszadók több mint 70 százaléka támogatja, továbbá a lakosság két harmada tartaná hasznosnak az intelligens parkolási megoldásokat és az elektronikus kártyarendszer bevezetését.

A vezérigazgató a nemzeti elektronikus jegyrendszer idén őszre tervezett bevezetésének várható időpontjáról elmondta: a projekt akadálymentesen halad, azonban majd csak 2016-ban valósul meg, hogy az utasok egységes rendszerben elektronikusan válthatnak jegyet a helyi és a helyközi buszjáratokra, vonatokra az intelligens közlekedési rendszer segítségével.

A kutatás rámutatott azonban arra is, hogy Magyarországon a mintegy 8,5 millió mobiltelefont használónak 57 százaléka rendelkezik okostelefonnal, a megkérdezettek csupán 19 százaléka használt valaha mobilfizetési megoldásokat és mindössze 9 százalék használta az alkalmazást mobilszámla terhére.

Veres Mihály az MTI kérdésére beszámolt arról is, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban várhatóan több millió euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az intelligens fejlesztésekre, amelyeknek a célja a hatékonyság javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A Nemzeti Smart City projekt keretében jelenleg önerőből több 10 millió forintot szán a társaság arra, hogy a fejlesztések mĹąszaki és gazdasági keretrendszerét kialakítsa.