Több mint 31 ezren nyilvánítottak véleményt az interenetről szóló konzultáció során
2015. október 5.
Deutsch Tamás szerint összesen 31 ezer 674-en töltötték ki az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) húsz pontból álló kérdéssorát; a polgárok a legfontosabbnak azt tartották, hogy mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen a szolgáltatás, a digitális fejlesztések eljussanak a felnövekvő nemzedékekhez, és minél hatékonyabb legyen a gyerekekre leselkedő veszélyekkel szembeni fellépés.
Az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: a konzultáció február elején indult honlapját mintegy 220 ezer látogató kereste fel, a kérdéssor kitöltőiről pedig az tudható, hogy ötödük mobileszközön válaszolt. 25 ezernél többen tették meg ezt az InternetKon honlapján keresztül közel három és fél ezren Facebook-profiljukon, valamivel több, mint háromezren pedig ügyfélkapun keresztül.
Hangsúlyozta: a résztvevők akaratnyilvánítása világos és egyértelmű, és a három legfontosabb kérdésben volt a legnagyobb az egyetértés és legkisebb a választ nem adók aránya.
Mint mondta, a válaszokat, az iránymutatásokat a kormány megértette, úgy fogunk cselekedni, amelyik irányokat az InternetKon keretében a polgárok meghatároztak.
Deutsch Tamás jelezte: a válaszadók a szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében a verseny serkentését és az internetre kirótt adó csökkentését pártolták a legnagyobb arányban, a rászorulókat segítő alapcsomagra jogosultak körét pedig a lehető legszélesebbre szabnák, ráadásul az ebben részt vevők számára nem tennének kötelezővé digitális kompetenciaképzést.
A legtöbben azt támogatták, hogy minden településen legyen legalább egy közintézmény és egy közterület, ahol ingyenesen elérhető szélessávú Wifi-hálózat, és ugyancsak fontosnak tartották a netsemlegességet, azaz azt, hogy a szolgáltatók ne részesíthessenek előnyben bizonyos adatforgalmazókat.
A válaszadók legtöbbje úgy gondolta, hogy a köznevelési rendszerben minden vonatkozásban bővítsék az informatikai lehetőségeket, ennek része volna az informatikai órák számának emelése is, ám ez nem mehet a nélkülözhetetlen hagyományos készségek, így az írás és az olvasás elsajátításának rovására.
Egyértelműen azt támogatták a válaszadók, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szupergyors internetes hálózatok kiépítését - említette meg Deutsch Tamás,aki az ezzel kapcsolatos kormányzati lépéseket nevezve a konzultáció már kézzelfogható eredményei egyikének, és kiemelte: a legtöbb válasz amellett állt ki, hogy ezekben a fejlesztésekben lehetővé kell tenni a hazai kis- és középvállalkozások részvételét.
A gyermekvédelem területén a polgárok a mainál súlyosabb büntetések és azok következetesebb alkalmazása mellett álltak ki, támogatva gyermekek biztonságosabb internetezését elősegítő képzések, tájékoztatók erősítését, az internetes zaklatás ellen pedig egyszerre lépnének fel megelőzéssel és a jog szigorával.
Szerinte a magyar sajtónyilvánosság minden szeletében a személyiségi jogvédelem erősítése mellett vannak a polgárok, és a válaszadók szigorúbb és következetesebb fellépést tartanak szükségesnek az internetes csalások kereskedelmi ellen, ugyanakkor az e-kereskedelmet támogató szabályozás megalkotásának pártján állnak.
Deutsch Tamás közlése szerint a válaszadók egyaránt támogatandónak látják a hazai startup- és a sikeres kis- és középvállalkozásokat, az InternetKon sikereként említve, hogy megjelent már a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, munkatársainak informatikai képzését támogató pályázati felhívás.
Szólt arról is, a polgárok egyértelműen a nyílt forráskódú szoftverek fokozott elterjedését támogatják a közigazgatásban, és döntő többségük úgy gondolja, hogy már a közös uniós fellépés előtt is indokolt, hogy Magyarország lépjen annak érdekében, az "alig adózó multinacionális cégek is kivegyék a részüket a közteherviselésből és a digitális ökoszisztéma fejlesztéséből".
A válaszadók döntő többségének az az álláspontja, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenékhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz - jelentette ki a miniszterelnöki biztos a sajtótájékoztatón a torrent témájával kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Január elején lett az internetről szóló nemzeti konzultáció kiemelt médiapartnere a közszolgálati média.
A konzultáció során végül húsz kérdésben nyilváníthatott véleményt minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár. A folyamatot a nyáron két hónappal meghosszabbították, Deutsch Tamás pedig a napokban több konferencián is jelezte: november közepére állítják össze azt a több tucat javaslatot a kormány számára, amelyek a válaszadók többségi véleményét mutatják, s amelyek hosszabb időre megszabhatják az internetes fejlesztések hazai irányát.
Kapcsolódó cikkek
- Az internet áfájának 18 százalékra csökkentését javasolják
- Jövőre a Lufthansa járatain is lehet majd internetezni
- Jövőre már a repülőkön is lehet internetezni
- Tantárggyá nőtte ki magát „Az Év honlapja” pályázat
- Tantárgy lett „Az Év honlapja” pályázat
- Növekedett az internet és a mobiltelefon előfizetések száma
- Nőtt az internet és a mobiltelefon előfizetések száma
- Oroszország betiltaná a Wikipédiát
- A britek már okostelefonjukról használják a legtöbbször az internetet
- Tizenháromezren követték a VOLT-ot és Soundot a Telekom interaktív megoldásán keresztül