Egy új megoldás révén lehetővé válhat, hogy tudásunkat másokra hagyományozzuk át. Mindezt egy autobiografikus memóriával megáldott robot segítségével érhetjük el. A Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS) szerint a technológiai folyamat igen hasznosnak bizonyulhat a Nemzetközi Ĺ°rállomáson, ahol az egyetlen állandó tag, egy robot, általa fenntarthatja a kapcsolatot a hathavonta cserélődő emberi legénység tagjaival. Az eredményeket Kóbéban, egy robot-ember kommunikációval foglalkozó nemzetközi szimpóziumon ismertették.

Az emberi kultúra a társadalom közös tapasztalatai útján nyert tudásból táplálkozik. A kulturális információcsere lehetővé teszi a társadalom új tagjainak ezen a tudáson alapuló gyors tanulást. Ahhoz, hogy a humanoid robot megismerje az együttmĹąködő magatartást, amely az ismeretszerzés szükséges velejárója, a kutatók olyan rendszert fejlesztettek ki, amelyben egy ember fizikai demonstrációk, vizuális imitáció (Kinect-rendszerrel) vagy hangutasítások révén új mozdulatokat taníthat neki. Eme különálló cselekedeteket aztán folyamattá lehet kombinálni és el lehet tárolni a robot autobiográfiai („önéletrajzi”) memóriájában, ezáltal lehetővé válik, hogy szükség esetén más embereknek is bemutassa azt.

A memóriát azért fejlesztették ki, hogy létrejöhessen a kooperáció ember és robot között, ami az Ĺąrkutatás terén egyre fontosabb, hiszen a Robonauta-2 a Nemzetközi Ĺ°rállomás legénységének állandó tagja.
 

A rendszer teszteléséhez olyan forgatókönyvet vázoltak fel, amely megeshet az Ĺąrkomplexumon. A fedélzeten az információcsere létfontosságú, mivel a legénységek hathavonta váltják egymást. A kipróbált szcenárió égisze alatt egy bővítőkártya megsérült. Nao játssza a kutatói asszisztens szerepét, követi utasításait, elhozza és feltartja a kártya javításához szükséges eszközöket. Ha ugyanez a meghibásodás ismét jelentkezik, a fennmaradt emlékek révén egy videorendszerrel bemutathatja a korábban alkalmazott javítási folyamatot az új Ĺąrhajósnak. Ezenkívül a korábbi hibajelenséget érintő kérdésekre válaszolni is tud, miközben segédkezet nyújt az új hiba elhárításában.

Ha némileg eltérő hibajelenséggel néznek szembe, megoszthatja szakértelmét az ilyen típusú meghibásodásokkal kapcsolatban, miközben rögzíti az új probléma kezeléséhez szükséges lépéseket, amelyeket aztán átad az új legénység megfelelő tagjának.

Az eredmények a rendszer megvalósíthatóságát bizonyítják, és arról árulkodnak, hogy az ilyen humanoid robotok potenciális megoldást nyújthatnak az információ felhalmozására és továbbítására. A kutatók abban reménykednek, hogy Naót igazi Ĺąrkörnyezetben is letesztelhetik. Emellett szeretnék az alkalmazást más, jelen esetben az idősek megsegítésének területén is fejleszteni, ezúttal a robot a személyes emlékek „őre” lenne.