A Telenor egy online felmérést végzett, melyből kiderült, hogy a legtöbben okostelefonról hallgatnak zenét, sokan pedig olyan régen vettek CD-t, hogy már nem is emlékeznek rá. Ezzel pedig még koránt sincs vége a zenei piac átrendeződésének. Összesen 1666 fő részvételével zajlott a felmérés. 

A kutatás eredményeiből kiderült, hogy manapság az okostelefon az elsődleges zenehallgatási forrás, a válaszadók 83,49%-a ma már így hallgat zenét. Jelentősen visszaesett a rádió és az mp3-lejátszók népszerĹąsége is: előbbit a felhasználók 43,88%-a, utóbbit csupán 26,11%-uk használja rendszeresen, míg laptopján 40,46%-uk, asztali PC-jén pedig 42,38%-uk szokott zenét hallgatni. A táblagépes zenehallgatás aránya viszonylag alacsony (21,25%), ami talán annak köszönhető, hogy a válaszadók többségének (55,72%) egyáltalán nincs ilyen készüléke.

Milyen tevékenység közben hallgatnak a magyarok zenét? Leginkább útközben, azaz tömegközlekedésen (48,74%), vagy az autóban (47,6%), amit a főzés vagy takarítás (47,54%), illetve a munka vagy tanulás közbeni (46,22%) zenehallgatás követ. Utazás közben is elsőszámú zeneforrássá lépett elő az okostelefon a válaszadók 64,77%-ánál, az mp3-lejátszók aránya 6,18%-ra esett vissza, a rádió pedig csupán az autóhifik elterjedtsége miatt tudja elérni a 24,55%-ot.

A legtöbb válaszadó (58,04%) már nem is tudta felidézni, hogy mikor vásárolt utoljára mĹąsoros CD-t, bár az utóbbi egy évben audiolemezt beszerzők viszonylag magas (41,95%-os) aránya még azt mutatja, hogy ez a formátum még egyáltalán nem halt ki.

Több válaszadó (57,98%) használja a Deezert vagy más hasonló, havi fix díjért elérhető online zeneszolgáltatást, mint ahányan nem (42,02%) – derül ki az eredményekből. Érdekesség, hogy itt jelentős különbség mutatható ki az androidos mobilokat, illetve az iPhone-t használók között: míg az iPhone-osok 76,84%-a használ online zeneszolgáltatást, az androidosoknak csak 57,82%-a él a lehetőséggel, csupán minimálisan felülmúlva a windowsos telefonok tulajdonosait, akiknek 56,48%-a felhasználó.

Bár több internetes zeneszolgáltatás kínál bizonyos korlátozásokkal ingyenes zenehallgatást, a válaszadók 68,41%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne fizetni is ezek használatáért. Ezer forintnál kisebb összeget 55,2%, 9,22% akár 1500 forintot is, 3,99% pedig akár ennél többet is, ha prémium funkciókat vehet igénybe. Míg néhány éve több ezer forintot kiadtak a rajongók egy-egy CD-ért, addig ma már ennek töredékébe kerülő havidíjért férhetnek hozzá nem egy cédényi, hanem több tízmillió zeneszámhoz. Érdekesség, hogy míg az iPhone-t használók csaknem nyolcvan százaléka hajlandó lenne fizetni online zeneszolgáltatásért, addig az androidos telefont birtoklóknak csak 67,42%-a tenne hasonlóképp.

A válaszadók viszonylag kis hányada (24,16%) részesíti előnyben a torrentoldalakat a legális zeneszolgáltatásokkal szemben, külön zeneszámokat vagy albumokat pedig csupán 6,73%-uk szokott legálisan vásárolni az interneten. A havidíjas zeneszolgáltatásokban a használók zöme (70,78%) azt élvezi leginkább, hogy bárhol és bármikor elérheti zenéit, de nagyon vonzó lehetőségnek számít sokaknak (42,44%) az is, hogy a zeneszámok lejátszása gombnyomásra elindul.

Az olyan extrákat, mint az albumok eredeti borítójának elérhetőségét vagy az előadók bemutatását csak kevesen (15,44%) tartják fontosnak. Bár a többség (49%) barátoktól, vagy rádióból (44%) ismeri meg az új számokat, a zeneszolgáltatások fejlett ajánlóalgoritmusai is elég sok (42,33%) felhasználó ízlését bővítik új zenékkel. Az online szolgáltatások használata során a legtöbb felhasználó (29,33%) élményét az rontja, ha a katalógusban nem találja a meghallgatni kívánt előadót. Ugyanennyien számoltak be arról, hogy a használatot időnként technikai malőrök akadályozzák, míg a hangzás minőségére csak kevesen (8,33%) panaszkodtak.

Milyen új funkciókat szeretnének a felhasználók a Deezerben és a hasonló szolgáltatásokban? A legtöbben (47,48%) a dalok szövegeit olvasnák lejátszás közben, de sokan (46,24%) videoklipeken is megnéznék kedvenc előadóikat. Jelentős még a bővebb kínálatra (33,49%) és az autórádiós támogatásra (28,25%) vágyók aránya is.