Áttörést hozhat az e-szåmla terjedésében egy hazai fejlesztés

Évente százezreket takaríthatnak meg a hazai kis- és középvállalkozások azzal, hogy többé nincs szükség saját elektronikus aláírásra vagy idƑbélyegzƑre az elektronikus számlák kibocsátásához, ahogy természetesen postaköltségre sem. Egy új hazai fejlesztés a végletekig leegyszerƱsítette az e-számlák kibocsátását, így az most már valóban mindenki számára elérhetƑ. Ez a fejlesztés meghozhatja a régóta várt áttörést az elektronikus számlák terjedésében, ami környezetkímélƑ, korszerƱ és gazdaságos. Hazánkban még mindig 10 százalék alatt van az e-számlák aránya, miközben például Dániában már kizárólag ilyet használnak.

AlapvetƑen változtat az e-számlák kibocsátásának hazai gyakorlatán egy új magyar fejlesztés. Az e-számlákkal szemben támasztott elƑírások közül a két legfontosabb, hogy garantálja az eredetiséget és a változtathatatlanságot. ElƑbbit rendszerint digitális aláírással, utóbbit idƑbélyeggel oldják meg. MindkettƑt hozzá kell kapcsolni a dokumentumhoz, hogy azt a jogalkalmazók – így az adóhivatal és a bíróságok – a papírformátumú számlával egyenértékƱként fogadják el. Ehhez a számla kibocsátójának elƑzetesen be kell szereznie egy elektronikus aláírást és lehetƑséget, hogy kibocsátott dokumentumait idƑbélyeggel lássa el. Ha mindez megvan, meg kell állapodnia egy elektronikus archiválással foglalkozó céggel, hogy az így létrehozott dokumentumok törvényben meghatározott tárolását a következƑ években meg tudja oldani – ahogyan arra a papír alapú számláknál is szükség van.


Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az e-aláírás, az idƑbélyeg, az archiválási díj együtt – szolgáltatótól függƑen –  évente több tízezer forintba kerül. Nem csoda, hogy bár a törvények 2001 óta lehetƑvé teszik a digitális aláírás használatát és az elektronikus számlakibocsátást, ezek a mai napig nem nagyon terjedtek el hazánkban. A vállalkozások ugyanakkor sokszor készítenek egyszerƱ PDF formátumú file-t és küldik el vevƑiknek elektronikus számlaként. Ez azonban nem elegendƑ, mert nem teljesíti a fenti feltételeket, így egy adóhatósági ellenƑrzés során könnyen bírsághoz vezethet.


Az új hazai fejlesztés mindezt egy huszárvágással megoldotta. Mivel a számla az SDS rendszerében azonnal archiválásra kerül, a számla elƑállítójának és befogadójának semmilyen további teendƑje nincs. A mostani fejlesztés nemcsak, hogy megfelel az elƑírásoknak, de a használata is végtelenül egyszerƱ. A vállalkozás a számlázóprogramból egyenesen elküldi a számlát a vevƑjének, ami közben „átmegy” az SDS rendszerén és – amennyiben regisztrált az új szolgáltatásra – semmi más teendƑje nincs. Ezért számlánként mindössze 30 forintot fizet, amiben benne van a 10 éves archiválás díja is. Ez elenyészƑ a digitális aláírás, archiválás, idƑbélyegzƑ költségeihez képest, a postaköltséggel pedig nem is érdemes összevetni, hiszen egyetlen szabvány levél elküldése is 115 forint.


A befogadónak, ahogy a papír számláknál is, semmilyen költsége nincs. Egy egyszerƱ regisztráció után elkezdi használni a kliensprogramot, ami az Ƒ számára egy ingyenes e-számla tároló alkalmazásként mƱködik (hiszen Ƒ nem akar küldeni, csak fogadni fog, tehát regisztrál, de nem kell feltöltenie az egyenlegét).


A fentiek miatt mostanra minden akadály elhárulni látszik az e-számla széleskörƱ elterjedése elƑl. Európai összevetésben Dániában kizárólag elektronikus számlák vannak forgalomban, de a spanyol, finn, svéd kormányzati szervek is csak elektronikus számlákat fogadnak be. Magyarországon még mindig 10 százalék alatt van a cégek közötti az e-számla forgalom aránya, de minden szereplƑnek – beleértve a kormányzatot is – egyértelmƱ érdeke, hogy ez minél hamarabb növekedjen. A most létrejött megoldás ennek a folyamatnak adhat jelentƑs lökést.
 

 
 
 

KapcsolĂłdĂł cikkek

 

Belépés

 

 

RegisztrĂĄciĂł