Múlt pénteken, május 22-én nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely nem tartalmazott változást a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az OrszággyĹąlés kedden kivételes eljárás keretében tárgyalta, és szerdán meg is szavazta a javaslatot – számolt be a reklámadóblog.hu

Megszavazták a reklámadó-módosító javaslatot. A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések.

A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is – mondta el Balogh László a reklámadóblog.hu szakértője.

Európai aggályok

A szakértő szerint a legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény nem orvosolja.

A reklámadóblog.hu szerint a reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Az Európai Bizottság szerint ugyanis az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklámközzétevő adóalanyokhoz képest. 
 

Lehetséges kimenetelek

Balogh László szerint az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.

 A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban - iparágtól függetlenül - már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe. 

Kép: dunaujvaros.com