Hirn Attila, a Kutatóközpont csoportvezetője elmondta, már több mint 4 évtizede folynak Ĺąrelektronikai, Ĺąrdozimetriai kutatások. A PILLE sugárdózismérő egyik példányát a mĹąsorban bemutatva kifejtette, hasonló mĹąszert vitt fel Farkas Bertalan az első magyar-orosz Ĺąrrepülés alkalmával a Szaljut-6 Ĺąrállomásra, ott végeztek vele méréseket. Egy későbbi változat ebben a pillanatban is üzemel a Nemzetközi Ĺ°rállomáson.

Egy másik készüléket kézbe véve elmagyarázta, a világĹąrben az Ĺąrhajósok sugárterhelését mérik vele, van egy detektoregysége, a bemutatott mĹąszer pedig a kiszolgálóegység, egy adatmegjelenítő, amelyen az Ĺąrhajósok a mért dózisadatokat le tudják olvasni az Ĺąrállomáson. Egy ilyen mĹąszer is fent van jelenleg a komplexumon - tette hozzá.

Alapvetően az a céljuk, hogy megbecsüljék, mekkora sugárzás éri az Ĺąrhajósokat küldetéseik során. Léteznek bizonyos dózishatárok, amiket nem léphetnek át, vagyis nem mindegy, hogy mennyi időt tölthetnek az Ĺąrállomás fedélzetén.

Kifejtette, a világĹąrben a sugárzási tér jóval összetettebb, jóval erősebb, mint a földi körülmények között bárhol elképzelhető, akár egy atomreaktorban vagy egy orvosi besugárzóban. „Viszont például a világĹąrbe felvitt mĹąszereinket a Földön olyan részecskegyorsítókban teszteljük, illetve mérjük be, amelyek például tumorterápiás célt szolgálnak” - tette hozzá.

 

A márciusban indult amerikai-orosz Ĺąrpáros a szokásos fél év helyett egy évet tölt el a Nemzetközi Ĺ°rállomáson. Ezzel a hosszú távú expedíciók, például a Mars-utazás körülményeit szeretnék modellezni.

Ezek már olyan időtartamok, amelyeknél nem elhanyagolható az őket ért sugárzás mennyisége, itt gondolhatunk arra, hogy bizonyos mértékben megnövekedhet a rák kialakulásának kockázata, ezért nagyon fontos, hogy minél pontosabban ismerjük, mekkora sugárzás érte az Ĺąrhajósokat - teszi hozzá Hirn Attila.

Zábori Balázs szintén Ĺąrkutató, az Ĺąrdozimetriai kutatócsoport tagja. Öt éve vesz részt kutatási programokban fizikusként. Legutóbb az Európai Ĺ°rügynökség egyetemista diákoknak szóló rakétaprogramjában tevékenykedett. A hallgatók a kozmikus sugárzás vizsgálatára alkalmas kísérletet végeztek.

Egy csőszerĹą berendezést, Geiger-Müller-féle számlálót tartva kifejti, sugárzás detektáláshoz széles körben használatos. EgyszerĹą gázzal töltött cső, amiben a beérkező sugárzás töltött részecskéket kelt, a gázzal töltött csőben pedig elektromágneses teret hoznak létre nagy feszültséggel, ami impulzust fog generálni. Ez a legegyszerĹąbb módja a sugárzásmérésnek - magyarázza.

Március végén Svédországban lőtték ki rakétájukat. Néhány grafikont bemutatva Zábori Balázs kifejtette, azokat egy mĹąhold készítette az elmúlt hetekben. A naptevékenység intenzitását ábrázolják különböző szempontból, ami azért érdekes, mert az elmúlt öt év legnagyobb napkitörését éltük át, pont azokban a napokban, amikor a rakétakísérletüket végrehajtották. Vagyis nagyon erős geomágneses vihart tapasztaltunk a Föld térségében, így a sugárzás mérését célzó kísérletük még több részecskét tudott mérni.

A kísérlet tehát sikerült, a fiatal magyar Ĺąrkutatók rakétája üzemképesen landolt.

Forrás: M1- Minden Tudás / hirado.hu