A világ egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a diákoktól nem a tényekre vonatkozó ismereteket kérik számon a vizsgákon, hanem fontosabbnak tartják megtanítani azt, hogy lássák az összefüggéseket, tudják, hogy miben, hol érdemes keresni, mi a releváns információ, és milyen forrásokra lehet támaszkodni, magyarázta Péterfi Rita. Nagy-Britannia ebbe az irányba szeretne elmozdulni, de az oktatáskutató úgy véli, mielőtt engedélyeznék a Google használatát a vizsgákon, társadalmi vitákat tartanak majd róla, és tesztelni is fogják.

Péterfi Rita szerint a hír hallatán nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a netes kereső vizsgákon történő használatakor jóval többről lesz szó pár egyszerĹą kattintásnál. Évek alatt kell a diákokkal elsajátíttatni, hogy miben, hogyan érdemes keresni. Azt szokták mondani, hogy a keresőbe beütött kifejezés az interneten fellelhető információ körülbelül tíz százalékát hozza le. Ha egy témában valaki el akar mélyülni, például szakdolgozat-íráskor, fontos, hogy a diákok ismerjék az adatbázisokat, tudjanak célirányosan keresni.

A szakember szerint az ötletgazdák legfőbb célja az, hogy rávezessék a diákokat az internet adta lehetőségek minél szélesebb körĹą kihasználására – ezzel együtt természetesen a vizsgarendszer is változhat. Péterfi Rita hozzátette: mindez a tanároktól is nagy előkészületeket és többlet-felkészülést igényel majd, és a vizsgakérdések jellege is teljesen meg fog változni. A szakember hozzátette: az oktatásnak is igazodnia kell az élethez, s élet-közelibbé kell tenni a számonkérés módját is.

Péterfi Rita beszélt arról is, hogy legfiatalabb generáció csak a világháló egyes területein járatos. Bár a gyerekek nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt, a magyar diákok mindössze öt százaléka tudja magas színvonalon használni az internetet.

Forrás: Kossuth Rádió, Közelről / hirado.hu