Az elképzelést Biró Albert, a főszervező Informatika a Társadalomért Egyesület (infotér) felügyelőbizottságának elnöke ismertette csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Elmondta: a kerekasztal-beszélgetésen létrejövő vitaanyagot átnyújtják a vállalati, kormányzati és akadémiai szféra vezetőinek, ezzel akarnak segíteni abban, mely pontokra érdemes figyelni infokommunikációs pályázatok kiírásakor, illetve bármilyen ágazati ösztönző rendszer megfogalmazásakor.

Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára üdvözölte a kezdeményezést különös tekintettel arra, hogy a 2014-es statisztikák szerint ugyancsak kevés, 2385 diák végzett informatikai képzési területen, és köz7ülük csupán 316 tanuló nő.

Hozzátette: a kormány megteremtette azt a lehetőséget, hogy az informatika mint kulcskompetencia már a hatodik évfolyamosoknál - szabad idő terhére a negyedik évfolyamon is - megjelenjen az alaptantervben, miközben mindenképpen szükséges a módszertani szemléletváltás és a tanári továbbképzési csomag fejlesztése.

A helyettes államtitkár úgy vélekedett, a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a digitális kompetencia növelése, ehhez pedig a gyerekek infokommunikáció (ikt) iránti érdeklődésének felkeltése, amely a modern technológiával könnyebben elérhető.

Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke egy 2013 végén készült uniós felmérést ismertetett, amely szerint az Európai Unióban a nők alig 0,4 százaléka dolgozik az infokommunikációs szektorban. A tanulmány szerint ennek oka főként a kialakult női sztereotípiák, mint például az önbizalomhiány vagy a tárgyalóképesség hiánya.

Az elnök úgy véli, hogy az adatok azért is meghökkentőek, mert a jelentés rámutatott, hogy azon szervezetek esetében, amelyek több női vezetővel rendelkeznek, a tőkearányos jövedelmezőség 35 százalékkal, a részvényhozam pedig 34 százalékkal magasabb, mint más hasonló szervezeteknél.

Az eseményen Bánhegyi Zsófia, a T-Systems Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója és Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója a többi között olyan eszközöket mutattak be, amelyek a lányokat arra ösztönzik, hogy jobban érdeklődjenek az ikt-szektor iránt. Így például gyakorlati és tájékoztató programokat.

A felső vezetők szerint a nőket motiválhatja például az atipikus foglalkoztatási forma népszerĹąsítése és a bababarát irodák kialakítása is.