A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozás következtében a hazai Ĺąrkutatással és Ĺąrtechnológiával foglalkozó szakemberek sokkal több projektbe kapcsolódhatnak be, megnyílik az Európai Ĺ°rügynökség valamennyi pályázati lehetősége. Korábban csak kivételes esetben volt lehetőség olyan országból pályázni, amely nem tagja az ügynökségnek. Ilyen volt például a Rosetta-program, amelybe sikeresen kapcsolódtak be hazai kutatók – utalt rá Csurgai-Horváth László.

 

Kevesen tudják, hogy milyen sokan foglalkoznak Magyarországon Ĺąrkutatással, Ĺąrtechnológiával. Ez utóbbi inkább a mérnöki megoldásokra koncentrál, míg a kutatás a tudományos háttérre fókuszál – árulta el a BME docense.

A beszélgetésben szóba került a Geraszimenko-üstököst vizsgáló Rozetta Ĺąrszonda aktuális helyzete is. A 2004-ben elindított szerkezet két nagyon fontos részét állították elő magyar kutatók. A fedélzeti számítógépet a Wigner Kutatóközpont, az energiaellátó-rendszert pedig a BME mérnökei – idézte fel a szakember.

A szonda sikeresen landolt az üstökösön, sajnálatos módon olyan helyzetben van jelenleg, hogy a napelemek nem kapnak elegendő energiát. Az üstökös közelít a Nap felé, így hamarosan melegebb lesz a külső környezet és véget érhet a hibernált állapot – zárta a beszélgetést Csurgai-Horváth László.

Forrás: m1/Ma Este/hirado.hu