A CERN közlése szerint március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben. Arnauld Marsollier, a szervezet szóvivője kifejtette, hogy egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerĹąen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az újraindítás. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.

A hiba a gép olyan szektorában lépett fel, amely mínusz 271 Celsius-fokra van lehĹątve. A részecskegyorsító mágnesei ilyen alacsony hőmérsékleten válnak szupravezetőkké, tehát szinte ellenállás nélkül vezetik az elektromosságot. Az LHC rendelkezik a világ legnagyobb hĹątőrendszerével.

A késés minimális hatással van csak a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték a kutatók, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

 

Frederick Bordry, a CERN részecskegyorsítóért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult LHC-ben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, föld alatti gyĹąrĹąben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményĹą számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A CERN és a hadronütköztető eddigi legnagyobb sikere a Higgs-bozon felfedezése volt. A szervezet 2012-ben közölte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kijelenthessék, megtalálták a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecskét".

A tudósok a jövőben elsősorban a világegyetem 95 százalékát alkotó, még mindig ismeretlen sötét anyag és sötét energia feltérképezésével akarnak foglalkozni.

 

Fotó: MTI / EPA