A felmérésben azt vetették össze, hogy az egyes tagországokban mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet; rendelkeznek-e a polgárok az internethasználathoz szükséges készségekkel; mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiai eljárások (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy).

Az adatok szerint az európai polgárok nagy többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben az uniós átlag 75 százalék volt. Az első helyen Luxemburg állt 93 százalékkal, míg a sort Románia zárta 48 százalékkal.

A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg másokban szinte teljesen ismeretlenek. Az uniós internetfelhasználók átlagosan 33 százaléka töltött már ki online hivatalos Ĺąrlapot. Dániában nem kevesebb, mint 69 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6 százalékuk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26 százaléka juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt még nagyobbak a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100 százalék, szemben Máltával, ahol 0 százalék.

Az egyes országok összesített eredményének kiszámolásához az Európai Bizottság szakértői súlyozták az egyes mutatócsoportokat és alcsoportokat. Az összekapcsoltságot és a digitális készségeket tartják a digitális gazdaság és társadalom alapköveinek, így ezek 25-25 százalékát adják az összesített eredménynek. A digitális technológiák integráltsága 20 százalékot nyom a latban. Végül az online tevékenységek és a digitális közszolgáltatások külön-külön 15 százalékot érnek.

Az összesített, súlyozott lista élén Dánia, Svédország és Hollandia, a végén Görögország, Bulgária és Románia áll. Magyarország Szlovénia és Szlovákia között a huszadik.