A Computerworld ICT Day konferencián számos hasznos téma terítékre került, melyek egy részéről már írtunk beszámolónk első részében. Néhány érdekes gondolatról azonban még érdemes szót ejteni.

Miként változik meg a munkakörnyezetünk?

Werner Dorfmeister, a HP Enterprise Service CEE főtechnológusa szerint nem csak a mindennapokat változtatják meg az új trendek és technológiák, hanem munkakörnyezetünkre is ugyanúgy kihatással vannak a változások. A szakember szerint ma már a munka ott van, ahol vagyunk, követ minket, utalva ezzel arra, hogy a különféle eszközöknek, megoldásoknak köszönhetően sokkal mobilabb lett a munkavégzés, kevésbé vagyunk helyhez kötve.
 

A dolgok megváltoztak. Ma már számos eszköz képes az internethez kapcsolódni, nem csak a számítógépünk, amely leginkább az IoT (Internet of Things) terjedésében érhető tetten. De amindennapi eszközökből kiindulva is látszika változás: már a telefonunknak is van saját operációs rendszere, a táblagépekről már nem is beszélve. A felhőben tárolhatjuk az adatokat, levelezőrendszerünket pedig mobilon is elérhetjük.

Már nem a technológia jelenti az akadályt, csupán az ember maga, hiszen ők lopják el az adatokat, használják ki a biztonsági réseket. Fontos tehát lépést tartani a változásokkal, a biztonsági megoldásokkal, amelyek alkalmazása szintén alapvető, és másoktól tanulni nem szégyen.
 

 „Játék az egész világ”

Amikor elindul egy trend, egy hype, sokan nem tudják, mi van mögötte. Fromann Richárd a gamification fogalom kapcsán ezt a mögöttest tartalmat fejtette ki előadásában.

A szakember rámutatott arra, hogy a jövedelmi viszonyok a történelem során nem hatottak a szubjektív, személyes jólétre. Mi is ennek az oka? Kutatásából kiderült, hogy a belső értékekre örömökre nem hat az anyagi dimenzió, csupán a hedonikus, külső boldogságra. Ez van összefüggésben a gamificationnel.
 

A felfedezés, a kíváncsiság ezek közé tartozik. Itt a jutalmazás sem megoldás, ugyanis csak addig növekszik a teljesítmény, amíg jelen van a jutalom, ennek megvonása után ismét csökkenő tendenciát mutat. A belső motiváció tehát ha pénzzel, anyagiakkal van ösztönözve, elkezd leépülni.

Az emberek hajlamosak azt hinni, ha jutalmakat adnak, a munkavállaló be fog vonódni. Igen, ez részben igaz, viszont csak egy darabig, utána vissza fog esni.

Van azonban egy belső motiváció, egy flow-élmény, amely azt jelenti, hogy maga tevékenység végzése okoz örömet. Nem kell fizetésemelést adni, szankciókat alkalmazni, hanem egyszerĹąen egy olyan tevékenységet kell biztosítani a munkavállalónak, amitől ő majd az adott munka céljáért jár dolgozni, illetve tanulni.

De mit is jelent maga a fogalom?

A kulcs a játékosságban rejlik. Vagyis játékok és játékmechanizmusok alkalmazása egy nem játékos környezetben. Fontos része a flow-élmény, amelyet egy játékos esemény céloz meg. Ekkor maga a tevékenység okozza az örömöt, amely egyensúlyba hozza a kihívásokat az adott képességekkel. Van egy folyamata, melynek lényege, hogy mindig könnyen teljesíthető dologtól kell kezdeni, majd később emelkedik a szint, a nehézség.

A másik része a célok rendszere. Egy jó játékba azért lép be az ember, mert valamit el akar érni. Azonban, ha túl messze van a cél, az nyomasztó lehet. Minél kisebb darabokra kell ezeket a célokat feldarabolni, hogy annál gyorsabban jöjjenek a pozitív visszacsatolások: ennek azonnal meg kell történnie, nincs kivétel.

Mindez a munkakörnyezetbe is átültethető maga a környezet és a munkavállalók ösztönzése tekintetében is. A dolgozók belső motivációjának növelése különösen fontos a munkahelyi környezetben, valamint a külső folyamatokban – a sales, branding és a marketing területén – érdemes gamifikációs folyamatokat végrehajtani, melynek célja a fogyasztók a bevonódása, megtartása és elköteleződése.

A holtig tartó tanulás

Az élet, az üzlet egyfajta harcmező, ahol érvényesülni kell – mondta Szabó Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Az üzleti és az informatikai stratégia szoros kapcsolatban áll, egymást befolyásolni tudják. Ez azonban nem egyszerĹąen elérhető.

Hazánkban azonban sajnos sokan még úgy tekintenek az informatikára, mint szükséges rosszra. A szakember egy kutatásra alapozva elmondta, hogy az ilyen típusú cégeknél a költséghatékonyság fontos szerepet játszik. Ahol azonban növekedett az IT költségvetés, ott sokkal jellemzőbb volt az, hogy az IT-re mint versenytényezőre tekintettek, amivel eredményeket lehet elérni, innovációkat megvalósítani, és maga az IT is kezdeményezője az informatikai alapú innovációknak.

Hogyan lehet megoldani azt, hogy az IT és az üzlet valóban értse egymást? Szabó Zoltán szerint nem egyszerĹą dolog, hiszen sok technológiánál nem látszik előre, hogy mi lesz belőle. Visszautalva a gamifikációra elmondta, hogy ez szintén egy olyan terület, amely évekkel ezelőtt még nem látszott, azonban néhány éven belül meghatározó gyakorlat lehet a vállalatok életében, ahogy ennek magvai már látszanak.

Ezekkel a trendekkel birkózni kell, be kell építeni, amit lehet: üzleti és IT oldalon is erőfeszítéseket és stabil alapot igényel. Ami pedig még elengedhetetlen, a képzett informatikusok alkalmazása, de nem mint informatikai munkások, sokkal inkább a szakértő, specialista és az egyes területeken vezető szerepet betöltő, üzleti ismeretekkel rendelkező informatikusok iránti igény fog dinamikusan nőni.

Összefoglalónk első részét itt olvashatjátok.