Az Európa Tanács kezdeményezésére január 28-án van az adatvédelem napja, melynek alkalmából különböző szervezetek hívják fel a figyelmet az információszabadság problémás területeire. Az adattörléssel foglalkozó Blancco cég ennek kapcsán felmérte, hogy mi történik az újraértékesített okostelefonokon tárolt adatokkal hazánkban.

Az 1200 fő megkérdezésével lefolytatott, a 18‒59 éves korosztályra reprezentatív felmérés eredményeiből kiderült, hogy a felhasználók 37%-ával fordult már elő, hogy az addig használt mobiltelefonját eladta (19%), elajándékozta (16%) vagy visszaadta munkáltatójának (2%).

 

Azok közül, akik túladtak már legalább egy használt mobilon, a legtöbben névjegyeket (62%), fényképeket (54%) és SMS-üzeneteket (51%) tároltak a készüléken, mielőtt az máshoz került. Egyötödük naptárbejegyzéseket, egytizedük pedig e-maileket is őrzött rajta. A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy semmilyen adatot nem tárolt korábbi készülékén, de ez a szám valószínĹąleg azért is ilyen magas, mert sokan a névjegyeket és üzeneteket, szinkronizált postafiókot nem tekintik a telefonon tárolt adatnak.

Azok, akik túladtak már egy mobilon, az adatokat általában egyesével törölték. Ez a leggyakoribb módja a készülék „letakarításának” kortól és nemtől függetlenül. A felhasználók egyharmada alkalmazta a készülék gyári visszaállítását, ez a második leggyakoribb módszer, különösen a 30 éven aluliak körében. Ennek kapcsán a Blancco szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a legelterjedtebb Android operációs rendszer esetében a gyári visszaállítás ellenére is könnyen vissza lehet hozni az adatokat, mind a készülék belső memóriájából, mind pedig a memóriakártyáról. Éppen ezért a vállalatok és az állami szervezetek számára elengedhetetlen, hogy megbízható és jegyzőkönyvezett módszerekkel semmisítsék meg a telefonokon az adatokat, mielőtt lecserélik flottájukat. A magánfelhasználók számára az ilyen módszerek közvetlenül csak nehezen elérhetőek, számukra a Blancco azt tanácsolja, hogy olyan helyen számíttassák be használt telefonjukat, ahol igazolást kapnak arról, hogy a készülék fertőtlenítése megfelelően megtörtént.

A legrosszabb azonban, ha valaki semmit nem tesz a készüléken tárolt adatokkal, mielőtt eladja vagy elajándékozza korábbi okostelefonját. A felhasználók 6 százaléka mégis így szabadul meg készülékétől, és ez az arány hasonlóan magas minden korcsoportban, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül.

 

Ennél sokkal jobb döntés, ha a régi készüléket inkább megtartjuk. Ezt a felhasználók több mint fele (53%) választotta már. Ahogyan azonban a telefonok értéke növekszik, egyre valószínĹąbb, hogy a használt eszközt még viszonylag jó pénzért lehet értékesíteni, és így jelentősebb problémává válik az adatok törlése is.

A Blancco arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem csupán az egyes felhasználók és a családi fotók szintjén értelmezhető. A Bernstein* intézet szerint 2018-ra éves szinten 257 millió darabra nő az újraértékesítésre kerülő használt mobiltelefonok száma a világon, és ezek jelentős része a nyugati országok felől vándorol majd a kevésbé fejlett piacok felé. Ez azt jelenti, hogy nemzeti, illetve európai szinten is érzékelhetővé válik az adatvándorlás kockázata, ami ellen csak úgy lehet védekezni, ha a PC-k felvásárlásához hasonlóan az államok jogszabályban kötelezik a használt mobilokkal foglalkozó kereskedőket arra, hogy az újraértékesítés előtt megbízható és auditálható módon fertőtlenítsék a készülékeket.