Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKAER) egy elektronikus felület, amelyen keresztül be kell majd jelenteni a kockázatos termék fuvarozását, és ezen keresztül követhető nyomon a biztosíték aktuális egyenlege is. Egyebek mellett ezt tartalmazza az EKAER-ről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete, amely szerdán jelent meg a kormány honlapján.
Az adózás rendjéről szóló törvény a legutóbbi módosítása során –- 2015. január elsejei hatállyal – egészült ki a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket tartalmazó szabályokkal. Ezekhez kapcsolódik a mostani rendelet tervezet.
Az EKAER rendszerbe történő belépéshez, az ügyfélkapun keresztül lehet felhasználónevet és jelszót igényelni. Ezek birtokában már használható a rendszer, amely minden kockázatos termék fuvarozásához ad egy számot.
A módosított törvény szerint e szám mellett rögzíteni kell a rendszerben a feladó adatait, a felrakodás címét, a címzett adatait és a lerakodás helyét is. Emellett rögzíteni kell a rendszerbe a lerakodási helyet jogszerűen használó vállalkozás adatait is. Belföldi fuvarnál közölni kell az átvételi címre érkezést, míg külföldi fuvarnál a felrakodás megkezdését is.
Az eddigi szabályok a kockázatos áruk szállításának a hatóság általi nyomon követését szolgálják. A módosított adóeljárási törvény azonban előírta azt is, hogy annak a fuvarozónak, aki kockázatos árut szállít, kockázati biztosítékot kell nyújtania.
A biztosíték mértékét a rendelet tervezet a kockázatos áru – adó nélküli – értékének 15 százalékában határozza meg. Amennyiben a fuvarozónak nincs elegendő biztosítéka – az egyenlege nem éri el a fuvarozni kívánt áru nettó értékének a 15 százalékát –, akkor az EKAER hibaüzenetet küld. A biztosíték kiegészítéséig a fuvarozás nem kezdhető meg, mivel a rendszer még az adott fuvart azonosító EKAER számot sem generálja.
A tervezet rögzíti azt is, hogy ki lehet garantőr, aki a kockázati biztosítékot nyújtja a fuvarozónak. A meghatározás így szól: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, vagy befektetési vállalkozás.
A kormány honlapján megjelent – egy másik nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezet formájában – a kockázatos termékek listája is. Ezek két táblázatban szerepelnek, amelyek közül az első az élelmiszereket tartalmazza. Ebben helyet kapott a gyümölcs, a gabona, a liszt, a növényolajipari termékek mellett a kolbász és a cukor is.
A második táblázat – egyebek mellett – építő- és tüzelőanyagokat, műtrágyákat, szénhidrogéneket és ruhaneműket tartalmaz. Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adótanácsadó cég partnerének az MTI-hez eljuttatott véleménye kevésnek tartja a két rendelet tervezet társadalmi vitájára rendelkezésre álló 30 órát. Úgy véli, érdemes lenne átgondolni a törvényhozónak, hogy a szabály életbe léptetésének határidejét – ahogy erre a pénztárgépek üzembe helyezésekor már volt precedens –, kitolja, vagyis ne lépjen az hatályba a jövő év első napján. Elképzelhető lenne a fokozatos hatályba léptetés is, például a szállított termékek típusa szerinti differenciálás alapján.
A kockázatos termékek két listájáról Hegedüs Sándor azt mondta, hogy több más – ott nem szereplő – termék is kockázatot jelent az áfafizetés szempontjából. Ilyenek lehetnek például a mobiltelefonok, az integrált áramkörű eszközök, a mikroprocesszorok, a videójátékok és -konzolok, továbbá táblagépek és laptopok is.
Képek: educafe.hu, mpgeke.hu
