Nagy port kavart a jövő évre tervezett adóváltozásokat is tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat, aminek társadalmilag és gazdaságilag egyaránt az egyik legkifogásolhatóbb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabájt nagyságú adótétel.

Az internetadóra vonatkozó javaslatot nem sokáig hagyta szó nélkül az IVSZ, a HÉT és a SzEK.org sem, mindhárman sajtóközleménybe foglalták több ponton is egybehangzó véleményüket.

Az IVSZ közelményéből kiderül, kik lehetnek az új adónem legnagyobb vesztesei:

Az internetadó rezsinövelés / Az internetadó anti-gazdaságfejlesztés

Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat csökkentő hatású.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is.

Az internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatottságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a mĹąködést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

A lakosság az internetadó vesztese

Az IVSZ az informatikai iparágat képviseli, ennek az iparágnak a szereplői nehéz körülmények között is megtalálják az útjukat akár Magyarországon, akár máshol. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, ami még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal. Az internetadó igazi vesztesei nem a technológiai vállalatok lesznek, hanem azok ügyfelei, felhasználói, tehát közvetve minden magyar ember, akik az eddigiekhez képest indokolatlanul drágán vagy szélsőséges esetben sehogyan nem juthatnak majd hozzá az eddig megszokott szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz, információkhoz.

Ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is. Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel.

Éppen ezért az IVSZ felszólítja a kormányt, hogy „vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelmĹąen felesleges, átgondolatlan és rossz”.

Az IVSZ előzetes véleménye szerint a 2014. október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat 150. §-a szerinti „internetadó”…

…ellehetetleníti a Kormány által kitĹązött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összekötetéssel történő ellátását 2018-ra;

…az esélyegyenlőség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását;

…negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;

…a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;

…a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető) szolgáltatók terhét növeli, az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt;

…a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszĹąnésre kényszeríti;   

…a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;

…a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszĹąnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget;

…amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról

…az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel;

A SzEk.org szerint az internetadó indokolatlan és teljesen életszerĹątlen:

Az internet különadóztatása az egész gazdaságot visszafogja

Az NGM által tervezett, az internetes forgalom után kivetendő különadó – annak mértékétől függetlenül – gátol mindenfajta fejlődést, visszafogja a gazdaságot, indokolhatatlan és életszerĹątlen.

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org), mint a hazai digitális gazdaság meghatározó szervezete, tiltakozik a tervezett internetadó bevezetése ellen!

Tiltakozásunkat az alábbiakkal indokoljuk:

· Az internetadó növeli a lakosság kiadásait. Az internetadó, alanyától és mértékétől függetlenül, közvetlenül kihat az internet-hozzáférés biztosításával járó költségek alakulására, jelentős mértékben növelve azokat. Az internetszolgáltatás díja nem tartalmaz extraprofitot, amely ezt a pluszterhet fedezné, így elkerülhetetlenül emelkedni fog.

· Az internetadó gátolja a gazdasági fejlődést és növekedést, ezért közvetetten az adóbevételek csökkenéséhez vezet. A XXI. század minden gazdasági, társadalmi és egyéni tevékenységben óriási szerepe van az informatikának. Internet nélkül nincs gazdaság, nincs oktatás, nincs egészségügy, nincs kommunikáció. Az internet a modern világ ütőere. Az internetet külön, az amúgy is létező adóterheken felül megadóztatni, bármilyen mértékben, mindenképpen kihat az élet minden területére. Az ütőér elszorítása elkerülhetetlenül a szervezet teljesítményének csökkenésével jár.

· Az internetadó indokolatlan, mert az internet-hozzáférés nem luxus, nem termel extraprofitot, nem károsítja a környezetet, nem terheli a társadalom és a családok életét. Ezzel szemben az internet-hozzáférés a hétköznapi élet, az egyéni boldogulás, a gazdasági prosperitás elengedhetetlen eszköze, amely közvetlen és közvetett hatásain keresztül pozitívan befolyásolja az életminőséget, a tájékozódás, a tudáshoz való hozzáférés lehetőségeit; csökkenti a környezet káros terhelését, megkönnyíti és támogatja az emberek egymás közötti személyes, családi és gazdasági kapcsolatainak mĹąködését.

· Az internet-hozzáférés díjai már ma is magas adóterheteket tartalmaznak. Elég a 27%-os áfára gondolni, amely közvetlenül a díjat terheli. Közvetett módon az internet előfizetési díjának további jelentős része az államkasszába vándorol társasági adó, helyi iparĹązési adó, szociális hozzájárulási adó, személyi jövedelemadó, nyugdíjáruék, egészségbiztosítási járulék, EVA, KATA és számos egyéb adónem formájában, melyeket az internetszolgáltatási infrastruktúra létrehozásában és mĹąködtetésében résztvevő összes gazdasági szereplő és magánszemély külön-külön is megfizet.

· Az internetadó teljesen életszerĹątlen. Az internet-hozzáférések díjszabása az egész világon örvendetes módon egy irányba halad: a hálózatok igénybevevői általában csak a hozzáférésért fizetnek, a forgalom után nem. A forgalom alapú adó bevezetése drámai módon megváltoztatja a szolgáltatás üzleti környezetét, és a nemzetközi trendekkel harmonizáló díjszabások fenntartását ellehetetleníti.

Fentiek alapján a SzEK.org határozott álláspontja, hogy az internet-hozzáférés megkülönböztetett adóztatása semmilyen módon nem elfogadható, ezért minden rendelkezésére álló eszközzel fellép ellene! Az internet-hozzáférés adóztatását érintően egyetlen változást tudunk támogatni: a hozzáférési díj áfa-kulcsának 0%-ra csökkentését. Ha a fentiek alapján nem világos, hogy ennek miért lenne pozitív hatása a gazdaságra és az adóbevételekre, akkor szívesen adunk erre további magyarázatot.

A HÉT megdöbbenve fogadta a hírt, ugyanis semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg a javaslatot:

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács internetadó tervének visszavonását sürgeti

A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) megdöbbenéssel értesült az internetadó tervéről. Álláspontjuk szerint az új adónem ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést, ezért a tervezet visszavonását kérik a kormányzattól.

A HÉT álláspontja szerint az új adónem terve ésszerĹątlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és fordítaná vissza hazánkat a digitális fejlődés útján.

Az internetadó terve ellene mond a kormányzat és a hatóság szándékainak a Digitális Magyarország fejlesztéseit illetően. A magyar hírközlési ágazat jelenleg is kiugróan magas adóteherrel dolgozik, a terhek további növelése egyértelmĹąen ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával.

Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházásokat igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.

A HÉT szerint a hazai digitális gazdaság és tágabban az egész ország érdekeit – a versenyképességet, a beruházások növelését, a munkahelyteremtést – a távközlést terhelő különadók csökkentése nem pedig emelése szolgálná. A megjelent adótervezet ugyanakkor drasztikus, éves szinten akár 100 milliárd forintos terhe az internetre épülő korszerĹą digitális gazdaság és társadalom ellehetetlenítését vetíti előre. Ezt elkerülendő a HÉT az adónem bevezetésének visszavonását kéri a kormányzattól.