Önimádat, önámítás, önértékelési zavar, feltĹąnési viszketegség? Közösség vagy függőség – mit mutatnak a közösségi oldalakon megjelenő posztok, bejegyzések? Szakértők szerint. ha valaki egy ilyen oldal rabjává válik, akkor azért nem a közösségi felület a hibás, az csak megmutatja, hogy valami baj van a lélekkel, a személyiséggel – hangzott el a Napközben keddi adásában.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint kulcsfogalmakról van szó a Facebook esetében, amely amennyire jó, ugyanannyira rossz is tud lenni, és mindig a felhasználó személyiségéről ad információt. Mivel az ember társas lény, természetes szükséglete, hogy ismerkedjen, kapcsolatokat építsen, és ezeket fenntartsa. Pszichológiai értelemben akkor van baj, ha valakinek a facebookos tevékenysége az egész életére negatívan tud hatni – a munkájára, személyes kapcsolataira. Ekkor a függőség is megjelenhet mint probléma.

Demetrovics Zsolt addiktológus is arról beszélt, soha nem a függőség tárgya, adott esetben a Facebook az, ami rossz. Sőt, a közösségi oldal nagyon sok pozitív lehetőséget nyújt az embereknek, akik például nagy távolságokból is könnyen, napi szinten kommunikálhatnak, élményeket oszthatnak meg egymással. A személyes kapcsolatokat azonban nem pótolhatja a netezés, ha valaki órákat, ideje nagy részét a gép előtt tölti, akkor már fontos dolgokat szoríthat ki az életéből – családja, pihenése, munkája rovására megy.  A facebookozó is eljuthat tehát olyan függőségig, amikor már indokolt lehet az orvosi, illetve pszichológusi segítség.

Makai Gábor szerint személyiségtípustól függ, ki hogyan használja a Facebookot. Vannak például, akik állandóan a magáról készített képeket, szelfiket tesz fel, az ilyen önimádó emberek arra használják a közösségi oldalt, hogy a középpontban lehessenek. Hozzátette: ezeknek az embereknek az önértékelése valójában nagyon gyenge lábakon áll. A nárcisztikus mellett további típusok a „kukkoló”, az informátor vagy éppen az „evangélista” – aki idézetek, gondolatokat kiposztolva megmondja, „mi a helyes”.

Magyarországon már 4,8 millióan használják a Facebookot, és a szám folyamatosan emelkedik. A közösségi oldal szolgáltatásait igénybe vevők között kissé több a nő, a nagyjából 2,5 millióan vannak. A felhasználók nagy része a mobilján keresztül csatlakozik a felülethez.

A Social Daily kutatása szerint a tipikus magyar Facebook-felhasználó városban él, 25-35 év körüli, androidos telefonja van, szeret kertészkedni, biciklizni, szereti a pizzát, a jó rockzenét és néha online videojátékokkal játszik, tart az internetes vásárlástól, de egy-két alkalommal már kipróbálta.

A közösségi médiára specializálódott kommunikációs cég adatai szerint a magyar gyerekek átlagosan kilencéves korukban kezdik el használni a világhálót, 60 százalékuk naponta felmegy a netre.  A legfiatalabbak tanuláshoz kevésbé, inkább a barátokkal való kapcsolattartásra használják az online lehetőséget, 96 százalékuk látogat közösségi portálokat.

Utóbbi adathoz is kapcsolódik Gombos Zsolt online marketing szakember megjegyzése, aki szerint az is problémákat okozhat, ha valaki nem tudatosan túlságosan személyes információkat is közzétesz a neten. Bár az utóbbi időben, változás figyelhető meg, de még mindig rengeteg az így kikerülő adat - hangsúlyozta. Makai Gábor hozzátette, épp ezért a gyerekeknek meg kellene tanítani, hogyan használják a közösségi oldalt. Gombos Zsolt szerint azonban ez csak úgy lehetséges, ha a szülők maguk is gyakorlati ismereteket szereznek a közösségi oldalról.

 

Forrás: Kossuth Rádió, Napközben / hirado.hu