Az Európai Unió átlagánál jelentősebb mértékben tudott növekedni az internetsebesség hazánkban. Míg az EU-ban közel 5 Mbps-mal nőtt az átlagos letöltési sebesség, addig hazánkban csaknem 10 Mbps-mal – derül ki az Ookla és a Netindex adataiból. „A legnagyobb növekedést hazánkban júliusban és augusztusban mérték, ami annak is köszönhető, hogy ebben az időszakban többen mennek el hazulról szabadságra, és így a kínált internetsebesség kevesebb ember között oszlik meg. Azonban a sebesség szeptember első felében is növekedni tudott, ami leginkább a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztéseinek, az egyre inkább elterjedő optikai kábeleknek és a gyorsabb csomagoknak köszönhető. Az hónapokban például egyik szolgáltató megduplázta csomagjainak letöltési sebességét, egy másik pedig az elmúlt félév során új, gyorsabb technológiát mutatott be” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

A magyar városokat tekintve még nagyobb növekedést tapasztalhatunk. Míg februárban a legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező Farmos településen 50,2 Mbps-ot mértek, addig a szeptemberi adatok szerint a leggyorsabb internettel, 109,4 Mbps-mal a pest megyei, csaknem 4000 lakosú Nagytarcsa végzett az élen. A növekedést jól mutatja, hogy mára már több mint húsz településen – jellemzően leginkább Pest, Veszprém és Fejér megyékben – mértek 50,2 Mbps-nál magasabb értéket. Ezen a listán bár Budapest (40,9 Mbps) a februári 38. helyről a 42. helyre esett vissza, a letöltési sebessége így is több mint tíz Mbps-mal tudott növekedni. A megyeszékhelyek közül Veszprémben (71,2 Mbps), Salgótarjában (56,1 Mbps) és Székesfehérváron (46,5 Mbps) lehet a leggyorsabban internetezni. Az Internetet.hu országosan több mint 200 internetcsomag letöltési sebességének összehasonlítását teszi lehetővé: www.internetet.hu/leggyorsabb-internetcsomagok.html

„A nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbség azzal az egyszerĹą indokkal magyarázható, hogy a sĹąrĹąbben lakott területeken jóval több internetező osztozik az infrastruktúrán. Bár a vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.