Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos szerint a lépés komoly kételyeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Törökország kinyilvánította elkötelezettségét az európai értékek mellett.
 

"A szólás szabadsága, amely alapjog minden demokratikus társadalomban, azt is magába foglalja, hogy az emberek az államhatalom beavatkozásától mentesen oszthassák meg egymással gondolataikat és véleményüket. Az emberek számára biztosítani kell a kommunikáció szabadságát és a kommunikáció módjának megválasztására vonatkozó szabadságot is" - húzta alá Füle.
 

Neelie Kroes digitális területért felelős biztos Twitter-üzenetében alaptalan, értelmetlen és gyáva lépésnek nevezte, hogy Ankara blokkolta a Twitterhez való hozzáférést.
 

"Ezt a nemzetközi közösség és a török közvélemény is cenzúrának fogja tekinteni. Mert az is"- húzta alá a holland jobboldali liberális politikus.
 

Kroes szóvivője, Ryan Heath nem sokkal később a biztosnak egy további üzenetét is eljuttatta a sajtóhoz. Ebben ő biztosítja a török twitterezőket, hogy a bizottság az ő oldalukon áll.
 

"Szomorú nap a mai. Ez ellentétes a demokráciával, az európai értékekkel. Elfogadhatatlan, (Recep Tayyip) Erdogan rossz irányba tart. Ez pont az ellentéte annak, amit Törökország ígért" - szögezte le Kroes.
 

A német Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke szintén kiemelte: a szólás szabadsága az egyik legalapvetőbb jog Európában. Ő is elítélte a történteket. "Úgy tĹąnik, Erdogan hadjáratot folytat minden médium és sajtótermék ellen, amelyet nem tud közvetlenül irányítani. Ez az autoriter mentalitás nyílt támadás a szólás szabadsága ellen" - nyomatékosította az EP elnöke. Schulz szerint Ankarának nem a nemzetközi közösség követelése miatt kell biztosítania a szólás és a sajtó szabadságát, hanem azért, mert ez minden fejlett demokrácia vívmánya, és Törökország polgárait is megilleti.
 

"Az internet, a közösségi média és a szabad sajtó elhallgattatása, a bírák politikai befolyás alá helyezése nem jó recept ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a XXI. század kihívásaira, és főleg nem ahhoz, hogy közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz" - áll Martin Schulz közleményében.