Az Európai Unió átlagát (22 Mbps) is meghaladva Magyarország a kelet-közép-európai régió második leggyorsabb internetet biztosító országa volt 2014 első hónapjában 23,4 Mbps-mal. A magyarok nagyobb sebességgel internetezhetnek például a cseh (23 Mbps), a szlovák (20,8 Mbps), az osztrák (19,2), az ukrán (19,1 Mbps) vagy a lengyel (18,1 Mbps) fogyasztóknál, déli szomszédjainkhoz képest pedig még nagyobb ez a különbség (Szlovénia: 14,4 Mbps, Szerbia: 7,9 Mbps, Horvátország: 72, Mbps). „Magyarország sĹąrĹąbben lakott területein jelentős a szolgáltatók optikai hálózatának lefedettsége, ráadásul ma már akár 240 Mbit sávszélességĹą csomagok is elérhetők megfizethető áron. Ezek a csomagok pedig képesek ellensúlyozni a ritkábban lakott területek lassú ADSL-kapcsolatait” – magyarázza Solt Ádám (képünkön), az Internetet.hu távközlési szakértője.

Bár nincs igazán kiélezett verseny, van rá esély, hogy a következő években nagyobb arányú fejlesztések következnek be. „Azzal viszont, hogy a frekvenciaszerződéseket sikerült egységesen meghosszabbítani, és egy negyedik szolgáltató belépésének esélye szinte a nullával egyenlő, a távközlési cégek egy egész évtizednyi stabilitásra tehettek szert, amelynek köszönhetően a beruházásokat jóval nyugodtabb tempóban végezhetik el” – véli Solt Ádám.

Az internetsebesség alapján a hazai nagyvárosok legfeljebb a középmezőnyben foglalnak helyet – a főváros csak a 37. leggyorsabb átlagos netsebességĹą település az országban, míg a rangsor első helye a mindössze a 3500 lakosú pest megyei községet, Farmost illeti meg. Összehasonlításképp míg Budapest átlagos letöltési sebessége 29,01 Mbps, addig Farmos lakosai átlagosan 46,51 Mbps-mal töltögethetnek az internetről.

„Ez azzal az egyszerĹą indokkal magyarázható, hogy a sĹąrĹąbben lakott területeken jóval többen osztoznak az infrastruktúrán. Bár vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy természetesen a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.