Zsuppán Attila elmondta: a magyar hasznosításból befolyó 110 milliárd forintos összeg az európai benchmark adatok 68 milliárd forintos átlagánál több mint 60 százalékkal magasabb. Hangsúlyozta: az állami bevétel mellett a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, valamint az NMHH stratégiai megállapodása hosszú távú alapját jelenti a magyar digitális gazdaság fejlődésének. Kiszámítható kereteket biztosít a mobilpiaci fejlesztéseknek és garantálja, hogy a felhasználók számára egyre magasabb színvonalú adat- és telekommunikációs szolgáltatások váljanak hozzáférhetővé. Közölte azt is: az NMHH az év hátralevő részében kívánja megkezdeni a frekvenciaértékesítés második ütemét. A hatóság ennek érdekében az elmúlt időszakban elindította a még polcon lévő mobilfrekvenciák aukciójának előkészítését. Emlékeztetett arra: az NMHH idén szeptemberben a három magyarországi mobilszolgáltató 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultságait egységesen 2022-ig hosszabbította meg és harmonizálta lejárati idejüket.
 

A szolgáltatók egyszeri alkalommal összesen 110,902 milliárd forint licencdíjat fizetnek a használati jogért, amiért 2022 tavaszáig mobilszolgáltatást nyújthatnak az adott frekvenciatartományokon. Zsuppán Attila elmondta, hogy az ártárgyalásokat megelőzően az NMHH szakértői elemezték a hasonló európai értékesítések eredményeit, és számba vették a 2008 és 2013 között lezajlott európai értékesítések bevételeit.
 

A 900-as sávban a vizsgált időszakban Svédország, Portugália, Spanyolország, Hollandia, Írország, Románia, valamint Görögország értékesített frekvenciákat - ismertette. Az 1800-as tartományt érintően Olaszországban, Görögországban, Svédországban, Portugáliában, Németországban és Dániában volt értékesítés.

 

A számítások a nemzetközi szakértők által alkalmazott módszerekhez hasonlóan az egyes értékesítésekből befolyt bevételeket alapul véve, a hosszabbítás szempontjából releváns frekvenciablokkok méretének, a jogosultság időtartamának és Magyarország népességszámának figyelembe vételével történtek.