Dell Alienware 17 notebook teszt – gamer a javából
2013. szeptember 17.
Kipróbáltuk a Dell új gamer notebookját, mely hatalmas teljesítménye és kiváló minősége miatt nem csak a játékosok számára lehet ideális választás, hanem akár a mobilitásra vágyó grafikusok is megfelelő munkatársra lelhetnek „személyében”.
Bevezető
Nemrég kölcsönkaptuk a Dell hazai képviseletétől a világ egyik legbrutálisabb notebookját, az Alienware 17-est. A fényben úszó elemeivel már messziről vagányságot sugárzó monstrum elképesztő teljesítménnyel bír, amit kiváló összeszerelési, illetve anyagminőséggel fejeltek meg az amerikai gyártó emberei. Ezek fényében az volt az első benyomásom a géppel kapcsolatban, hogy nemcsak a játékosok, hanem a komolyabb számítási és grafikus teljesítményt igénylő munkát végző felhasználók is boldogan használnák.
Külső
A Dell Alienware 17 nagy és nehéz, ami érthető, hiszen egy 17,3 colos monitorral felszerelt erőgépről van szó. Az összecsukott notebook majdnem öt centiméter vastag, súlya pedig meghaladja a négy kilogrammot.
Az AlienWare logójával ékesített, korántsem sík fedlapot néhány vagány elemmel dobta fel a Dell, de ez nem újdonság azok számára, akik találkoztak már a gamer sorozat korábbi tagjaival. Fedlappal lefelé fordítva a készüléket igen ütős látvány fogad bennünket: a gép aljának felét szellőzőnyílások teszik ki, a maradék felületen egy egyéni kérésre gravírozható, elegáns betétet, a sarkoknál pedig egy-egy, stabil pozíciót garantáló gumilábat találunk. Négy csavar eltávolítása után férünk hozzá az akkumulátorhoz, a két 2,5 hüvelykes merevlemez foglalathoz (van még egy mSATA bővítőhely is, csak beljebb), valamint a processzor és a grafikus rendszer hűtőihez. Ezeket látva rögtön elkapott az érzés, hogy nem mindennapi notebookkal állok szemben.
Járjuk körbe! A gép elején a hangszórók nyílásai tátongnak, a jobb szélen az optikai meghajtó, a kártyaolvasó, két USB 3.0 csatlakozó és egy Ethernet aljzat vár ránk, hátul pedig méretes szellőzőnyílásokat és erőt sugárzó zsanérokat találunk. A gép bal oldalára további két USB 3.0 port, HDMI ki- és bemenet, tápcsatlakozó, mini DisplayPort és három audio csatlakozó került, s itt lelhető fel a Kensington zár helye is.
Kinyitva a készüléket elénk tárul a viszonylag vastag fekete kerettel körülvett 17,3 hüvelykes képernyő, mely alatt egy méretes AlienWare felirat látható. Természetesen van webkamera is. A billentyűzet fölött egy szürke berakás fut végig, melynek jobb szélén három állapotjelző LED, bal oldalán pedig – kissé beleolvadva – a ki/bekapcsoló gomb csücsül.
Maga a billentyűzet elég jól használható, bár egy gamer notebook klaviatúrájába határozottabb nyomásponttal rendelkező billentyűket is tudnék képzelni. Kárpótlásul többzónás, tetszőleges színű háttérvilágítást és négy egyedileg programozható billentyűt kapunk.
A touchpad kellemes méretű és meglepően jó érzés tapogatni, a mindennapi használat során simán kiválthatja az egeret – de mondanom sem kell, hogy játékokhoz nem árt egy precíz gamer egeret használni. Érdekesség, hogy a touchpad teljes felülete világít az általunk kiválasztott színben, s ez – ahogy a képek is mutatják – borzasztóan látványos.
Kapunk egy szoftvert, mellyel beállíthatjuk, hogy a gép részei – tíz zónára osztva – milyen szín(ek)ben világítsanak. Lehetőségünk van energiatakarékos mód megadására (pl. ha aksiról megy a gép, csak egyes zónák világítsanak), de minden fényt kikapcsolhatunk, ha úgy tartja a kedvünk. A beállításainkat profilokba menthetjük, melyeket akár programokhoz is rendelhetünk. Ugyanitt lehetőségünk van az egyéni funkciógombok beprogramozására is.
Összességében nagyon vagány az Alienware 17 külső megjelenése, s talán elmondható róla, egy megszállott játékos keze alatt mutat a legjobban. Az igazi gamer élményhez nagyban hozzájárulnak a testreszabható fények és az egyéni igényeknek megfelelő funkciókkal felruházható gombok.