A kutatási eredmények szerint a közösségi eszközök használata erősödik az üzleti életben. A közösségi médiumok közül a megkérdezett szervezetek háromnegyede használja a közösségi hálózatokat, amelyek a marketing, a kommunikáció, a HR és az ügyfélszolgálat területén a vállalati eszköztár szerves részévé váltak. E területek felelősei felismerték a „párbeszédes” kommunikáció előnyeit az „egyirányú” kommunikációval szemben. Mintájukra a cégek olyan, üzleti szintĹą együttmĹąködési technológiák bevezetését tervezik, amelyek ugyanolyan egyszerĹąen használhatók, gyorsak és széles körben elfogadottak, mint a legnépszerĹąbb közösségi hálók. Padmasree Warrior, a Cisco technológiai alelnöke szerint a közösségi hálók megfelelői az üzleti világban az együttmĹąködési technológiákon alapuló hálózatok lesznek.

Informatikai döntéshozók

A felmérés alapján az informatikai döntéshozók az üzleti hatékonyság javítása érdekében fektetnének be az együttmĹąködési technológiákba. A megkérdezettek 96 százaléka tisztában van vele, hogy az együttmĹąködési technológiák hozzájárulnak a jövőbeli üzleti sikerekhez. Különösen igaz ez a beszállítói láncok esetében, ahol nemcsak a szervezeten belüli, hanem a céges határokon átívelő kommunikáció és együttmĹąködés is döntő jelentőségĹą. Számos informatikai döntéshozó említette, hogy a következő évben növelni fogja az együttmĹąködési és csoportmunka-technológiákra szánt kiadások összegét, a videokonferenciát, a webes konferenciát és az IP-telefóniát említve legfontosabb fejlesztési területként. A megkérdezettek 77 százaléka a csoportmunka-eszközökre fordított beruházások növekedésére számít 2010-ben, ezen belül 56 százalékuk 10 százaléknál nagyobb növekedéssel számol.

Végfelhasználók

A végfelhasználók sok esetben figyelmen kívül hagyják a házirendet, hogy „el tudják végezni munkájukat. Az alkalmazottak számos zavaró tényezőről számoltak be a munkájuk során használt eszközökkel és alkalmazásokkal kapcsolatban. Ezek közé tartozik az együttmĹąködési technológiák használatának korlátozása, az alkalmazások közötti integráció hiánya, az inkompatibilis formátumok (videó, adat, hang) és a rendelkezésükre álló együttmĹąködési és csoportmunka-eszközök korlátozott száma. Ez összhangban van azzal a megállapítással, amely szerint a megkérdezett informatikai döntéshozók több mint fele jelezte, hogy a közösségi hálók használatát tiltó házirend van érvényben.

A megkérdezett szervezetek valamivel több mint fele (52 százalék) tiltja a közösségi hálózatok vagy hasonló  együttmĹąködéses eszközök munkahelyi használatát. Ugyanakkor minden második végfelhasználó (50 százalék) elismeri, hogy legalább hetente egyszer figyelmen kívül hagyja a közösségi hálók használatára vonatkozó céges tiltást, míg 27 százalékuk azt is bevallotta, hogy a céges eszközökön a beállításokat megváltoztatva használta már a tiltott alkalmazásokat.

Szabályozás

A közösségi hálók vállalati használatához megfelelő szabályozás és az IT bevonása szükséges. A kutatásban résztvevő vállatok közül csupán minden hetedik számolt be arról, hogy formális folyamatokkal szabályozzák a közösségi eszközök üzleti használatát, ami azt jelzi, hogy a szervezetek vagy nem ismerik fel ezen eszközök vállalaton belüli használatának potenciális kockázatát, vagy nem foglalkoznak vele.

Csak minden ötödik válaszadó jelezte a közösségi hálózati technológiák vállalaton belüli használatára vonatkozó házirendek alkalmazását. A kutatásba bevont szervezeteknél a közösségi hálózatok szabályozása jellemzően több döntéshozót érint, mint a hagyományos vállalati területek, mert még nem határozták meg egyértelmĹąen, kihez tartozik a külső közösségi média használatára irányuló stratégia. Tízből csupán egy válasz szólt arról, hogy az informatikát közvetlenül bevonják a kifele irányuló közösségi hálózati tevékenységekbe. Bár az informatikai részleg jellemzően nem első számú döntéshozóként jelenik meg, a válaszadók felismerték, hogy a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a közösségi média eszközeit a meglévő üzleti folyamatokhoz kell igazítani.