Kína mára olyan adottságokkal rendelkezik, amely piacképessé teszi a mĹąholdfellövés és a pályára juttatás szolgáltatásában és láthatóan a fejlődő országokkal, nem utolsó sorban délkelet-ázsiai szomszédjaival való együttmĹąködésre törekszik – nyilvánvalóan kedvező ajánlatait azoknak teszi meg. Kína nincs versenytárs nélkül a piacon, hisz' például Vietnam első távközlési mĹąholdját a Vinasat-1-et az amerikai Lockheed Martin építette, de vannak még a mĹąhold üzletben érdekelt más amerikai, orosz, japán, illetve európai cégek is.

 Az ilyen jellegĹą üzletek költségeit nehéz megbecsülni, azok részletei nyilvánosságra nemigen kerülnek. Az Asia Timesban Peter J Brown szakújságíró azt írja, hogy a Nigériának és Venezuelának készült mĹąholdak ára 200 millió dollár felett volt, de ebben nincs benne a fellövés járulékos költsége, amit a cikkíró legalább további 100 millió dollárra becsül.

 A mĹąholdak megépítésének és az Ĺąrbe juttatásának szolgáltatása túl a konkrét bevételen folyamatos technológiai fejlesztésekre, tökéletesítésre ad lehetőséget, miközben hosszabb távra szóló kapocs is az adott országgal.

 A brazíliai fejlemények is azt látszanak igazolni, hogy a tervezés közös átgondolása, új elképzelések késztették a feleket a konkrét terv csúsztatására. A két ország még 1988-ban hozott létre egy közös bizottságot a mĹąholdak megépítésére, Ĺąrbe juttatására és üzemeltetésére. A közös program - a Hszinhua hírügynökség összeállításában szereplő információk szerint - a Föld környezetével, a mezőgazdasággal, városfejlesztéssel és vízszennyezéssel összefüggő információk gyĹąjtését célozza. 1988 és 2003 között két mĹąholdat lőttek fel, a CBERS-1-et és a CIBERS-2-őt. Az elsőt 1999-ben, a másodikat 2003-ban. 2007-ben állították pályára a CBERS-2B-t. A brazil Ĺąrügynökség (AEB) igazgatója Thyrso Villela elmondása szerint az első három mĹąhold építésének 70 százalékában Kína volt a felelős, míg a következő két mĹąhold esetében ez az arány már kiegyenlítődik. Brazíliának ugyanakkor együttmĹąködési programja van Argentínával, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, s Ukrajnával is.

 A Brazíliával szomszédos Bolívia elnöke március második felében készül Kínába és várhatóan ekkor fogja az ország első mĹąholdjának megépítéséről és fellövéséről szóló megállapodást aláírni vendéglátóival. Evo Morales bolíviai elnök ugyanis azt szeretné, hogy az országnak önálló mĹąholdja legyen.

 Az előkészítéshez mintegy két tucat kínai szakember utazott nemrégiben La Pazba. Bolíviai források szerint egy 300 millió dollár értékĹą szerződésről van szó. A pénzt - ugyancsak bolíviai sajtójelentések szerint - egy kínai pénzintézet fogja meghitelezni. A távközlési mĹąhold - amely a tervek szerint 2013-ban lesz az Ĺąrben - névadója a Tupac Katari, akinek vezetésével a 18. században a bennszülött felkelők véget vetettek az ország gyarmati korszakának.

 Szakértők szerint a világ távközlési mĹąholdjai a hatalmas igény miatt szinte maximális kapacitással mĹąködnek, s manapság, ha egy cég vagy egy állam fel tud juttatni egy mĹąholdat, akkor bizonyosan rövid idő alatt talál vevőt a szolgáltatására. Megfigyelők pedig úgy vélik, hogy amíg Kína nem csak szolgáltatni és üzletet ajánlani hajlandó, hanem ezt megsegítendő a fejlődő államok számára ki is nyitja pénztárcáját, addig feltételezhető, hogy az elkövetkező években egyre több kínai mĹąhold fog majd keringeni odafenn.