Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát; sokan nem ismerik vagy nem látnak rá belső igényt. A vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról. Ezek a vállalatok jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről, és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számolnak be - derül ki a Deloitte legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából.

Előnyök és hátrányok
A távmunka előnyeiről

Forgács Tamás kiemelte: A válaszadók nagyobb része pozitívan ítélte meg a távmunka hatásait. A megkérdezett döntéshozók közel fele (47 százalék) említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, de hasonlóan magas arányban számoltak be a költségek csökkenéséről (45 százalék), és a munkavállalói elégedettség növekedéséről is (44 százalék). A mélyinterjús kutatások során a döntéshozók legfőbb előnyként a hatékonyság-növekedést és a munkavállalói elégedettséget emelték ki. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az a munkavállaló, aki a saját idejét tudja menedzselni, és képes önállóan dolgozni, az otthoni távmunka keretében rövidebb idő alatt látja el ugyanazokat a feladatokat, amelyeket az irodában csak jóval hosszabb idő alatt tud elvégezni. Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő, és így is nőhet az elvégzett munka hatékonysága, illetve a munkavállalók elégedettsége. A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló tehát például 3 napot az irodában dolgozik, míg 2 napot otthon. A közepes vállaltok beszámoltak arról is, hogy a munkavállalói elégedettség és a hatékonyság növekedése mellett előnyként jelenhet meg a költségcsökkentés, de nem ez a fő érzékelt előny.

A Deloitte szakértője hozzátette: A döntéshozók háromnegyede egyetértett azzal is, hogy a távmunka rugalmas munkaidő-beosztást tesz lehetővé az alkalmazottak számára, továbbá azzal, hogy ez egy családcentrikus munkavégzési forma (63 százalék), amely javítja a munka és a magánélet összhangját, azáltal, hogy testre szabott munkakörnyezetet biztosít (53 százalék) és szabadabbá teszi a munkahelyválasztást (51 százalék). Így lehetőséget teremt olyanok foglalkoztatására is, akiket a hagyományos módon nehéz lenne bevonni a napi munkavégzésbe, mint például a kismamák. Néhány vállalat előnyként említette meg azt is, hogy a fluktuáció csökkenhet a távmunka-végzés által (30 százalék), amellyel megtakarítható az új munkatárs megtalálásának és betanításának a költsége is.

A valós munkaerő-piaci tendenciákkal egybecseng a megkérdezettek általános vélekedése, amikor úgy látják, nemcsak a távmunka, de általában az atipikus munkavégzési formák alkalmazásával is több embert lehet a munka világába integrálni, ami által növelhető a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatási forma további fontos előnye, hogy bizonyos esetekben, például sztrájkok, útlezárások során lehetetlenné válhat a munkahelyre való pontos beérkezés, ami egyes munkafolyamatok esetében kritikus lehet. Az üzletfolytonossági tervezés (BCP) során a távmunka viszont jól alkalmazható ezen problémák kiküszöbölésére – hangsúlyozta Forgács Tamás.

A távmunka hátrányairól

A Deloitte szakértője elmondta: A felmérés természetesen kiterjedt a távmunka hátrányaira is, azonban a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni a távmunka alkalmazása kapcsán. Hátrányként csupán az izoláltságot, és az „együvé tartozás” élményének a hiányát emelték ki azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Ezeket azonban csapatépítő tréningek, céges rendezvények, a hét meghatározott napján történő közös munka-reggelik segítségével próbálják kiküszöbölni.