A kutatás szerint 2006 június végén Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma 800 630 volt, ebből 476 600 xDSL (59,5%),  307 200 kábel-internet (38,3%), 8800 fix vezeték nélküli (1%) és 8030 egyéb szélessávú kapcsolat.

Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (977 ezer) a szélessávú kapcsolatok (800 630 db) aránya igen magas, eléri a 82%-ot, ami az előző évhez képest gyakorlatilag a kapcsolatok számának megduplázódását jelenti.

A szélessávú internetpenetráció a lakosság körében 7,9%, amely egyelőre jelentősen elmarad a 17%-os európai átlagtól. Hazánkban jelenleg éppen a háztartások internetpenetrációja áll hasonló szinten 16,6%-kal.

Az Ăśsszes hazai vĂĄllalkozĂĄst tekintve a szĂŠlessĂĄvĂş internet elterjedtsĂŠge 39%. Ezen belĂźl a nagy ĂŠs kĂśzepes vĂĄllalatoknak szinte mindegyike rendelkezik szĂŠlessĂĄvĂş kapcsolattal, azonban a kis cĂŠgek kĂśrĂŠben mĂŠg alacsony a penetrĂĄciĂł.

Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 7,9%-kal, ezt követi Lengyelország 7%-kal, míg a harmadik Csehország 6,1%-kal. (További példák a környező országokból: Románia 3,4%, Oroszország 1,4%, Ukrajna 0,7%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül. Figyelemre méltó, hogy kivételes módon Csehországban gyakran csatlakoznak ilyen eszközökkel az webre.
Az xDSL szolgáltatások terén Magyarország vezet 4,7%-kal Lengyelország (4%) és Csehország (3,9) előtt. A kábelkapcsolatok terén az arány 3%, 1,7% illetve 1,9%.

A felhasznĂĄlĂłk megoszlĂĄsa

Az összes szélessávú kapcsolatból 83,1% a háztartásokat, 15,4% a vállalatokat, 0,7-0,7% pedig az oktatási intézményeket és a kormányzatot köti össze a világhálóval. A kutatás a számszerű értékek mellet rávilágított arra is, hogy a Triple Play szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan egyre élesebb a verseny az xDSL és a kábel-internet között, és bár továbbra is az xDSL a legelterjedtebb technológia, a kábel-internet súlya jelentős a fogyasztói szegmensben. A felhasználókat tekintve emellett jól látható, hogy a térség más országaihoz képest magas az iskolai szélessávú internet-hozzáférések aránya, amely elsősorban a Sulinet program egyik igen kedvező eredménye.

A szélessávú előfizetések megoszlása letöltési sebesség szerint

A legelterjedtebb sávszélesség a felmérés időpontjában a 257-512 kbps (44,7%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (22,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg a 129-256 kbps csupán 6,5%, az ez alatti pedig 4,5%.
Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 780 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad az Európai átlagtól (3,5 Mbps), bár az e téren az elmúlt hetekben történt pozitív előrelépés nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához.

A szűk sávszélesség egyelőre nem kedvez azoknak a vonzó tartalmaknak és szolgáltatásoknak a terjedéséhez, amelyre nagy szükség lenne az internet iránti lakossági igény növeléséhez.

A felmĂŠrĂŠs rĂĄmutat arra is, hogy a sĂĄvszĂŠlessĂŠg fĂśldrajzi hely fĂźggvĂŠnye is: a kisebb telepĂźlĂŠsekhez kĂŠpest a nagyvĂĄrosokban elterjedtebb a nagysebessĂŠgĹą internet. Ahol ezen a tĂŠren hiĂĄnyossĂĄgok vannak, ott szĂłba jĂśhet a Metro Ethernet illetve WiMAX hĂĄlĂłzatok kiĂŠpĂ­tĂŠse.
A szélessávú internet terjedése szempontjából fontos információ, hogy a jelentős mennyiségű helyi tartalom híján nincs nagy igény szélessávú multimédiás szolgáltatásokra. E téren a helyi önkormányzatok és szolgáltatók lépéseire lenne szükség.