Hatékony vállalatvezetés a Sikeres Jövőért!

A Menedzserszövetség nagysikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! egész napos konferenciáját idén negyedik alkalommal, március 31-én a megújult Millenáris Fogadóban rendezték meg.

Három kulcstéma, a pénzügyi stabilitás, a beruházások megtérülése és az energia okos használata köré épült a Menedzserek Országos Szövetsége által szervezett Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a jövő! konferencia. Az előadásokból kiderült: a hazai vállalatvezetők a nehéz gazdasági környezetben is szem előtt tartják a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást. 

 

Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője köszöntőbeszédében megosztotta személyes gondolatait a konferencia megszületésével kapcsolatba, miszerint 2020 áprilisában hívta fel Kapitány Istvánt ötletével, aki a lezárások miatt akkor áthelyezte bázisát Budapestre, hogy mit szólna, ha májusra szerveznének egy digitális konferenciát, akkor újnak számító technikai megoldásokkal és segítenének irányt mutatni különböző szektorok példamutató vezetőinek gondolatain keresztül, az akkor mindenki számára bizonytalan helyzetben. Az első két év digitális megvalósítását követően idén már a negyedik alkalommal került megrendezésre a konferencia, idén több mint 150 vendég személyes jelenlétével.

 

A fogyasztók ma másként állnak az energia-átmenethez, mint tíz éve, az Y- és a Z-generáció 70 százaléka hajlandó többet fizetni azért, ami neki fontos, márpedig a fenntarthatóság az – vetette fel nyitóelőadásában Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke, a Shell globális executive alelnöke. Mint mondta, egy új dolog bevezetésekor mindenki a másikra vár, és fontos tapasztalat az is, hogy a legfontosabb a vásárlók meggyőzése. „A hidrogén-töltés vártnál jóval kisebb mértékű elterjedésének szerinte nem az az oka, hogy túl drága, hanem az, hogy nem mérték fel a fogyasztói igényeket”. Ezzel szemben az akkumulátoros autókat sem azért veszik, mert olcsó, hanem azért, mert Elon Musk „cool”-lá tette. A fogyasztók nélkül tehát semmi nem megy, a vállalatvezetők számára pedig szerinte az energiaátmenet során az egyik legfontosabb versenyelőny a tanulási képességük fenntartása.  

 

A makrogazdasági környezet javulására számít a kormány – derült ki Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárának előadásából. Előadásában kijelentette, jelenleg a legnagyobb kihívás az infláció. Az infláció elleni küzdelem az elsődleges célja a gazdaságpolitikának, amelynek ugyanakkor arra is választ kell adnia: „Hogyan tudunk hatékonyan harcolni az infláció ellen úgy, hogy közben a gazdasági növekedést megőrizzük." A januári csúcspontot követően az év első felében lassabb, az év második felében drasztikusabb csökkenés várható, így érhető el év végére az egyszámjegyű infláció a PM számításai alapján. Hozzátette, az idén fontos cél továbbá a költségvetési hiány mérséklése 3,9 százalékra és az államadósság csökkentése is.

 

Az „Állandó újratervezés a pénzügyek területén” címmel szervezett, Czakó Borbála stratégiai tanácsadó, korábbi londoni magyar nagykövet által moderált kerekasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a tervezés gyakorlatilag ellehetetlenült. Az éves terveket két éve el kellett felejteni, most havonta, negyedévente újraterveznek – jellemezte a helyzetet dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke. „A siker kulcsa a csapatban van és abban, hogy a vezető a céget a sajátjának érezze. Azonnal kell reagálni a gazdasági környezet és a piac változásaira, a fogyasztói igények átalakulására” – mondta Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Ehhez csatlakozva Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy jó csapattal, a legjobbat kell elérni, amihez rugalmasság kell a cégvezetőktől, de a tervezést váró „központtól” is. 

 

A 2008-as krízishez képest most nagy különbség, hogy akkor a világ összes bankjára átterjedt a bizalmi válság, most viszont nincs ilyen, az elmúlt hetek bankcsődjei nem okoznak globális bankrendszer-válságot – fejtette ki előadásában Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. Bankjáról elmondta, tavaly azért vezették be a Gránit Family App-ot, mert felelősek a jövő generációjának pénzügyi tudatosságáért. 

 

 

A beruházási döntésekhez a jövőbelátás képességére van szükségünk – vezette fel a „Megtérülő beruházások” témakör nyitó előadását dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, a Menedzserszövetség Felügyelőbizottságának elnöke. Nyugalmasabb időszakokban a döntéseket a trendek alapján is meg lehetett hozni, de ez a mostani nem ilyen. A vállalatvezetők azt tehetik, hogy megpróbálják megérteni a nagy technológiai trendeket, illetve azok hatását, a beruházásoknál pedig szerinte kisebb volumenekben, de többféle dologban érdemes gondolkodni. A magyar gazdaságra jellemző, hogy az itt működő, beruházási képességgel rendelkező cégek nagy része nem magyar – de ettől függetlenül vezetőiknek kötelességük promotálni a kormány által támogatott hazai lehetőségeket.

 

A „Beruházások jövője, fejlesztések megtérülése” kerekasztal-beszélgetést moderáló Sellyey Tamás, a Menedzserszövetség elnökségi tagja, a Dutcham alelnöke a humán fejlesztések fontosságára hívta fel a figyelmet. Dankó Virág, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a különleges környezettel és infrastruktúrával, amit a Millenáris nyújt hozzá szeretnének adni a magyar emberek jóllétéhez, és nagy öröm számukra, hogy a Menedzserszövetség gazdaságot és társadalmat is támogató konferenciájának otthont adhattak. A Mol Campus inspiratív hatásáról beszélt Ratatics Péter, a MOL Csoport fogyasztói szolgáltatás ügyvezető igazgatója, az INA igazgatótanácsának elnöke, azt az élményét megosztva, hogy miután a kilenc különböző irodaházból összeköltözött munkatársak találkoztak, leggyakrabban az hangzott el, hogy „De jó, hogy látlak!”. Ezt pedig olyan beszélgetések követték, amelyekből ötletelések, és – az épületberuházás megtérülését előbbre hozó – innovációk születnek. Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint, amikor piaci kihívás éri a céget, el kell gondolkodni mik az értékek, és ilyenkor nem lehet más a válasz, mint hogy a humán erőforrásba kell befektetni. 

 

Az utcán nem tudjuk kikapcsolni a hirdetést, ahogyan azt esetleg az online felületeken meg lehet tenni – érzékeltette előadásában Samu Tímea, a JCDecaux Hungary Zrt. vezérigazgatója, miért válik egyre fontosabbá az outdoor-piac. A különleges megjelenések élővé teszik a városképet és miután a városi környezetben élők egyre több időt töltenek az otthonukon kívül, az outdoor-hirdetések az elérésben az élmezőnybe kerültek az online hirdetésekkel mellett. Kiemelte, hogy innovatív megoldásokkal ráadásul képesek az offline-térből az online-ra is átterelni a fogyasztókat, ami így még nagyobb elérést jelent más reklámfelületekkel szemben.

 

Az oktatás lehet a versenyelőnyünk a XXI. században – jelentette ki előadásában Bojár Gábor, a Graphisoft szoftvercég alapítója, a Graphisoft Park és az AIT-Budapest alapító tulajdonosa. Mint mondta, gazdag matematikai hagyományainkra alapozva az informatikai fejlesztések élenjárója lehetne Magyarország.

 

A humánberuházások fontosságát és a Tanítsunk Magyarországért Program társadalmi és vállalati megtérülését emelte ki előadásában dr. György László, gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. Az amerikai példára elindított programban egyetemisták tanítanak gyerekeket munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoleső településeken, amelyeken eddig a középiskolai lemorzsolódás aránya több mint 50 százalékos volt. A cél, hogy 2030-ra minden általános iskolás rendelkezzen szakmával. Így évente 12-15 ezer új munkavállalót segítenek a munkaerőpiacra. 

 

Az „Energia Okosan” témakört nyitó előadásban Kiss Attila, az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért felelős (EAM) alelnöke, a Menedzserszövetség elnökségi tagja azt fejtette ki, hogy az energiaüzlet az emberekről szól, azokról, akiknek energiát szolgáltatunk, és az Ő igényeiknek megfelelve kell a legideálisabb megoldásokat biztosítani. Az E.ON Hungária Csoport anyavállalatánál szerzett tapasztalatai alapján elmondta, hogy mennyire fontos a csapat nemzetközisége, sokszínűsége és ügyfélorientáltsága, amelyek mellett szintén lényeges az egységes irányítás.

 

A megújuló energia-termelésnél a beruházási költségek még mindig magasak, de a technológiai fejlődés eredményeként néhány éve eljutottunk oda, hogy élettartam-szinten versenyképesek lettek – mondta Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint a vállalatvezetők döntéseiben akkor is megvolt az élhető világ iránti felelősség, amikor ez a versenyképességi helyzet még nem állt fenn. 

 

„A hidrogén a jövő energiaforrása vagy energiahordozója?” című előadásában feltett kérdést válaszolta meg Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója, kifejtve, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó, amelynek tárolásához és felhasználásához speciális tudás és feltételek szükségesek. Az elterjedéséhez szükséges nagy projektek pont ebből adódóan még nem valósultak meg, de annak ellenére, hogy drágább megoldás, ő hisz abban, hogy a hidrogén fontos eleme kell hogy legyen az energiaportfóliónak.

 

Az „Erőforrások okos használata vállalati környezetben” címmel, Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetésen Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a rezsiköltségek megduplázódtak, de cégénél arra fókuszáltak, amire ráhatásuk van, így felgyorsították a modernizációs beruházásokat, tavaly 20 százalékkal csökkentették az egy termék előállításához szükséges PET mennyiséget, és az elmúlt tíz évben már 20-30 százalékkal vettek vissza víz- és energia-felhasználásukból is. A költségnövekedéseket az áraikban is érvényesíteniük kellett, a szénsavas üdítőitalok éves szinten 26 százalékkal drágultak. Almássy Gabriella Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a biztosítóknál az éves szerződési fordulók miatt nem volt nagy áremelés, náluk viszont a klímaváltozás hatásai is megjelentek a kockázati oldalon. A Nestlé Hungária Kft. a neki beszállító gazdálkodók körében a regeneratív – mélyszántást mellőző – gazdálkodási programot indított – számolt be róla Noszek Péter, a cég ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, egyik gyárukból sem megy szeméttelepre semmi, és Magyarországon érték el az egyik legmagasabb visszagyűjtési arányt a Nespresso kávékapszuláknál.

 

Fontos lenne, hogy a tervezhetetlen időszakokban az értékek határozzák meg a döntéseket – mondta a konferenciát záró előadásában Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és Oktogon Ventures társalapító ügyvezetője. Az értékek lehetnek mindenki számára mások, de most az lehetne ezekből a közös, hogy mit hagyunk a következő generációra. Mint előadásából leszűrhető volt, a sikert nem a számok döntik el, hanem az, hogy ha visszanézünk, büszkék vagyunk-e arra, amit csináltunk.

 

Immáron harmadik éve egy népszerű jótékonysági program is kapcsolódik a konferenciához: az esemény bevételéből a Menedzserszövetség tagjai és a konferencia résztvevői facsemetéket ültetnek el a Menedzserszövetség Klímavédelmi Kiserdejében. 

 

A kezdeményezés célja, hogy Budapestet zöldebbé tegyék és megóvják a jövő számára. Az elmúlt két évben közel 2500 fát ültettek el a 2. kerületi Szépvölgyi erdőben, és a program idén változatlan lendülettel tovább folytatódik. A szervezet ügyvezetése és elnöksége az eddig elültetett mennyiség megduplázását tűzte ki célul. A konferencia bevételéből és a hozzá tartozó adománygyűjtésből 2500 facsemetét terveznek Budapesten elültetni az ősz folyamán.

 

Az adományokat idén is a Sharity applikáción keresztül gyűjtik és minden 10.000 Ft fölötti adományozót meghívnak az őszi közös faültető programra a szervezők.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció