FelforgatĂł hatĂĄsĂș lehet a mestersĂ©ges intelligencia ugrĂĄsszerƱ fejlƑdĂ©se

Az elmúlt hetekben szinte letarolták a nemzetközi és hazai médiát a ChatGPT-rƑl szóló hírek. A csetbot jól mutatja a mesterséges intelligencia (MI) ugrásszerƱ fejlƑdését, hiszen a programmal barátian elcseveghetünk, de kérésünkre piackutatást is végez, alapvetƑ kódolási feladatokat lát el, sƑt, akár szerelmes verset is ír nekünk. Nem csoda, hogy azonnal fellángolt a vita: kell félnünk attól, hogy az MI a munkaerƑpiacon is helyettesít majd minket? 

Hortobágyi Ágoston digitális stratéga úgy látja, hogy a technológia – és a hamarosan érkezƑ még okosabb társai – jó néhány iparág, eddig megszokott gyakorlatát is átalakíthatja, azonban új távlatokat is nyithat a gép és az ember közötti együttmƱködésben. Ehhez viszont az kell, hogy az embereket, vállalkozásokat és szélesebb értelemben a társadalom egészét is felvértezzük a szükségszerƱ digitális ismeretekkel, ezen a téren pedig Magyarországon igen sok dolgunk van még – hangsúlyozza a szakértƑ.

 

Az elmúlt hetekben szinte az egész világ ChatGPT-lázban égett, mindenki a mesterséges intelligencia-alapú technológia legújabb vívmányát próbálgatta vagy éppen igyekezett hibákat találni virtuális beszélgetƑpartnere gondolkodásában. Az eddigi legemberszabásúbb MI teljesen letaglózta a közvéleményt, holott eddig is napi szinten használtuk a technológiát, miközben a kedvenc filmjeink között válogattunk a streaming platformokon, görgettünk a közösségi oldalakon vagy rákerestünk lakóhelyünk legjobb éttermeire. A számok magukért beszélnek: miközben tavaly 136 milliárd dollárra értékelték a globális MI-piacot, az elƑrejelzések szerint 2030-ra – vagyis alig 8 év alatt – ez az összeg elérheti a 1581 milliárdot. Mindezen persze egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a mesterséges intelligencia képességeibƑl elƑnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40%-kal növekedett a technológia bevetésével. A verset író, percek alatt adatbázist építƑ, szinte barátként beszélgetƑ ChatGPT kétségtelenül egy új kort nyit majd meg az életünkben, a kérdés az, hogy kell-e féltenünk a munkánkat tƑle, különösen a digitalizációs versenyben kissé lemaradó hazánkban?

 

 

Nem le-, hanem éppen felértékelƑdik az emberi szürkeállomány

 

„Ahogy a fentiek is mutatják, a technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, aki szakmai missziójának tekinti az egész társadalmat átszövƑ, tudatos és komplex digitális kompetenciafejlesztést. „A riadalmat talán inkább most az okozza, hogy olyan „tulajdonságokat” villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti az eddig teljes mértékben humán képességeket (például kreativitást) igénylƑ tevékenységek elvégzésére. Különösen nagy hullámokat vetett a tartalomgyártók körében, de persze azt tudni kell, hogy a nagyobb médiumok fƑleg külföldön a sporthírek, statisztikákat közlƑ cikkek esetében eddig is használták az MI-t, mint tiszteletbeli újságírót”. A szakértƑ szerint a kezdeti „gyermekbetegségeket” gyorsan ki fogja nƑni a technológia és ha összekötik az interneten elérhetƑ tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb is lesz. Azt is látni kell azonban, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.

 

A tendencia valószínƱsíthetƑen a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelƑdnek a humán hátterƱ tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek (legalábbis egyelƑre). Története során számos forradalmi újítással megtanult együttélni az emberiség, és bár minden ilyen idƑszakban felmerült bennünk a kétség, hogy szükség lesz-e a munkánkra a jövƑben, a technológia inkább új utakat mutatott és számos, korábban nem létezƑ szakma és tevékenységi kör jött a létre – véli a szakértƑ. A mesterséges intelligencia és az ember minél hatékonyabb és sikeresebb együttmƱködése azonban a megfelelƑ digitális felkészültséggel rendelkezƑ, magas hozzáadott értéket képviselƑ munkavállalók számától függ – ebben pedig hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérƑ 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.

 

Digitálisan fejlett társadalom: így építhetünk versenyképes jövƑt

 

Nem hiába mondjuk egymás között, hogy a mai gyerekek szinte okostelefonnal a kezükben jönnek világra, ez viszont sajnos nem jelent egyet a valódi digitális felkészültséggel. Akad számos pozitív példa, hiszen egyre több fiatal vállalkozót láthatunk, akik a technológia segítségével építettek fel egy-egy sikeres üzleti modellt, azonban ez továbbra is ritkaságnak számít. Az oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkezƑ változásokra, és a magyar diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, melyek fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek. Persze nem csupán ezzel van gond: hazánkban az ipari nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerƑt, akik már csupán ebbƑl fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkezƑ kihívásoknak. A tét óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következƑ lépéseken. 

 

„Látva a legfrissebb technológiákat egyértelmƱ, hogy arra egészen egyszerƱen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnƑ és belép a munkaerƑpiacra. Hiszen a jelenlegi munkaképes korú lakosság egy jelentƑs része még egy kevésbé digitális világban nƑtt fel, vagyis Ƒk híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Ɛket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. EbbƑl a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország elsƑ, Digitális Edukáció KépzƑ Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek elsƑ lépése pedig a munkavállalók széleskörƱ képzése az alapvetƑ digitális készségekre” – fƱzi hozzá Hortobágyi Ágoston.

 
 
 

KapcsolĂłdĂł cikkek

 

Belépés

 

 

RegisztrĂĄciĂł