A bizalmi vagyonkezelés az egyik legbiztonságosabb megoldás, ráadásul nem csak a tehetősebb családok és vállalkozók számára. Persze ekkora felelősséggel nem lehet csak úgy megbízni valakit. Mindennek az alapja a kölcsönös bizalom, a törvényi keretek, és a jogi úton való ügyintézés.

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés, és honnan ered?

A bizalmi vagyonkezelés bemutatását érdemes 1-2 példával kezdeni: az ausztrál szakemberek a trustot egy privát repülőúthoz hasonlítják. Az adott személy megvásárolja a jegyét, felrakja a csomagjait, elutazik, útközben pedig különböző szolgáltatásokat kap. Amikor leszáll a repülő, sértetlenül visszakapja a csomagot, vagy átadják egy olyan személynek, akit az utazó kijelölt.

Egy legenda szerint a bizalmi vagyonkezelés intézménye a csatába készülő angol keresztes lovagokhoz vezethető vissza. Ők voltak azok, akik egy közeli hozzátartozónak, vagy egy barátnak, azaz a bizalmi vagyonkezelőnek (trustee) adták át a vagyonukat, amíg távol voltak, harcba mentek. Innen ered a „trust” kifejezés. Amikor hazatértek a hadjáratból, visszakapták a vagyont, ha nem tértek vissza élve, akkor pedig a vagyon a családtagokat, közeli ismerősöket, vagyis a kedvezményezetteket illette meg.

A vagyon átadása: kitől, hogyan, kinek?

A bizalmi vagyonkezelés lényege abban rejlik, hogy valaki átruházza vagyonát vagy annak egy részét egy másik személyre, vagyis a bizalmi vagyonkezelőre, aki az előzetes iránymutatásainak megfelelően köteles azt megvédeni, kezelni. Ez a tevékenység nemcsak megbízási jellegĹą, hanem a vagyonkezelőre a vagyon tulajdonjoga is átszáll. Például egy ingatlan vagy egy cég bizalmi vagyonkezelésbe adása azzal is jár, hogy a földhivatalnál vagy a cégnyilvántartásban is a bizalmi vagyonkezelő szerepel tulajdonosként. Természetesen ilyenkor a nyilvántartásokban az is látszik, hogy „csak” bizalmi vagyonkezelői minőségben rendelkezik a bizalmi vagyonkezelő az adott vagyonelem tulajdonjogával.

Idővel és/vagy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén a bizalmi vagyonkezelő átadja a vagyont az előre meghatározott személynek, a kedvezményezettnek. Lényegében tehát három szereplője van a folyamatnak:

• a vagyon tulajdonosa (vagyonrendelő),

• a vagyon kezelője, illetve

• a kedvezményezett.

A leggyakoribb vagyonelemek közé tartoznak

• ingatlanok,

• cégek,

• követelések,

• ingóságok (pl. autók),

• értékpapírok, vagy

• szellemi alkotások.

A bizalmi vagyonkezelés feladata, hogy ezek a vagyonelemek a lehető legbiztonságosabban, teljes mértékben törvényes keretek között legyenek védve, majd átadva a kedvezményezettnek. Mindezt a generációs vagyontranszfer legmagasabb szintĹą megvalósításával. Mindeközben a vagyonrendelő már nem tulajdonos, a kedvezményezett pedig még nem tulajdonos, ily módon az esetleges hitelezők nem tarthatnak igényt a bizalmi vagyonkezelésbe került vagyonra.

A bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozása Magyarországon

A bizalmi vagyonkezelés rendszere Magyarországon fiatal jogintézménynek számít: a jogrendbe csak az új Ptk. hatálybalépésével került be 2014-ben. Meghatározása a következő:

„A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy mi biztosítja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon védelmét a bizalmi vagyonkezelő ügyleteivel szemben. A szabályozás kiemeli, hogy a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői, illetve a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői sem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonra, és halál esetén nem tartozhat a vagyonkezelő hagyatékába sem. Ily módon még a bizalmi vagyonkezelőtől is védettnek minősül a kezelt vagyon.

Ezek a rendelkezések alapozzák meg a kezelt vagyon legmagasabb szintĹą védelmét, illetve a kedvezményezett leendő vagyonának biztonságát. A „trust” elterjedésének ez az egyik fő mozgatórugója, hiszen sokakat visszatartana a bizalmi vagyonkezeléstől annak a lehetősége, hogy a vagyonkezelő csődje által a kezelt vagyon is elveszik.

A kezelt vagyon jóllehet nem minősül jogi személynek, mégis Magyarországon adózási szempontból a kezelt vagyon a társasági adó, és a helyi iparĹązési adó alanyának is minősül. Amennyiben bevétel keletkezik, ugyanúgy adózik, mintha egy társasági adóalany gazdasági társaságként járt volna el. Persze akadnak kivételek, ha a kezelt vagyonban csak pénzügyi eszközök vannak. Ezen felül a vagyon tőke részének átadása, kiadása illetékmentes lehet, ha a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenesági rokona, felesége, vagy testvére. A vagyon hozama pedig úgy adózik a kedvezményezettnél, mintha osztalékot kapott volna egy vállalkozástól.

Professzionális vagyonvédelmi szolgáltatás a Crystal Worldwide-tól

A Crystal Worldwide egy nemzetközi üzleti tanácsadó cég, ami kifejezetten adótervezési, vagyonvédelmi megoldásokra szakosodott. Szakmailag megalapozott, jogszerĹą, diszkrét bizalmi vagyonkezelési tanácsadást biztosít. Amennyiben érdeklik a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott lehetőségek, vegye fel velük a kapcsolatot.