Adatalapú megoldások adhatnak választ az energetikai kihívásokra

Az adat önmagában nem ér semmit. Akkor tud igazán értékes lenni, ha feldolgozzák, és az eredményeket hozzáértő szakemberek jól tudják felhasználni. Hol húzódik a határ, amit átlépve már a digitális, adatalapú újítások veszik át a vezető szerepet a fizikai rendszerek és az infrastruktúra fejlesztésétől? Tudnak-e a villamosenergia-ipar szereplői elég gyorsan reagálni a felmerülő igényekre és változásokra? A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 68. Konferencia és Kiállításán Debrecenben több mint 900 szakember folytatott párbeszédet az energetikai szektor adatvezérelt jövőképéről.

A feldolgozott adatból energiamegtakarítás, költséghatékony hálózatfejlesztés érhető el. Az elmúlt és az idei év energia piaci eseményei látványos hatással bírnak az energetikai értéklánc teljes egészére.

 

Az energiastratégiában 2030-ra tervezett 6,4 GW beépített napelemteljesítmény-célszámot a jelenlegi trendek szerint 13,7 GW-ra becsülik. Ez, továbbá a korábbi évekhez képest a hálózatra csatlakozni kívánó, drasztikusan megugró ipariteljesítmény-igény a hálózatfejlesztőket és -üzemeltetőket soha nem látott kihívások elé állítják.

 

A képen balról jobbra Dr. Benczúr András, Dr. Kocsis Imre, Lázár Viktor, Dr. Seres János és Dr. Vokony István látható

 

Arról nem is szólva, hogy 2020 és 2030 között a látható termelői és fogyasztási igények kielégítése, valamint a hálózatok modernizálása összesen mintegy 3,5 milliárd euró forrást igényel. Még ha a finanszírozás egy része pályázati forrásokból fedezhető is, ehhez megfelelő szakembergárdára, gyártói és kivitelezői kapacitásra és időre ugyancsak szükség van.

 

Még jobban előtérbe kerülnek az okos hálózati elemek alkalmazásai, az energiatároló berendezések, és a mérési adatok komplex feldolgozásával elérhető jobb hálózati infrastruktúra kihasználás.

 

Az új technológiák magukba foglalják a modern diagnosztikai módszereket és az adatalapú megoldásokat szintén. „Minél több információnk van a teljes energetikai rendszerről, annál könnyebben hozunk jó szakmai döntéseket, aminek eredménye lehet, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk kiszolgálni a növekvő energiaigényeket, optimalizálni a teljes rendszer működését. Ez nem feltétlenül hálózatfejlesztést vagy -bővítést takar, a hangsúly az adatvezérelt döntéshozatalon van. Így válhat olcsóbbá és racionálisabbá az energetikai rendszerek működtetése” – mondta Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.

 

Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke

 

Az energiaszektorból természeténél fogva hatalmas mennyiségű adathalmazt nyerhetünk ki a megfelelő eszközök segítségével. Ezek nemcsak műszaki, hanem pénzügyi, gazdasági és egyéb adatok, például fogyasztói szokások, vásárlói fizetések, hiteltörténetek, igényelt szolgáltatások stb. A cél az ezek mentén történő rendszeroptimalizálás és a jobb szolgáltatásnyújtás. Ezen túlmenően lényeges, hogy az adatokból az ügyfelek is profitálnak.

 

A rendszerek működtetése területén egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia alkalmazása, ami lehetőséget teremt arra, hogy az előre nehezen megjósolható időjárásváltozásokat is könnyebben kezelje a rendszer.

 

A MEE szakmai álláspontja szerint a nagyobb mértékben digitalizált energiaágazatra való átállás fontos és az iparág oldaláról közös erőfeszítéseket kíván. A digitális infrastruktúra fejlesztésén túl az IT és az elemzési képességeket egyaránt meg kell erősíteni. A MEE szakmai programjain keresztül (konferenciák, szakmai estek, podcast-ok stb.) kíván ebben vezető szerepet vállalni.

 

„Örömmel láttuk, hogy villamosenergetikai iparág jelenlevő vezetői egyöntetűen a digitális, adatalapú megoldások fejlesztésében is látják a jövőt, és ezt a feladatot saját területükön esszenciálisnak tartják” – tette hozzá a MEE elnöke.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció