Hogyan hasznosíthatók az NFT-k a pénzügyi szolgáltatói szektorban?

Az NFT-k egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a jelenségre már a pénzügyi szolgáltató szektor képviselői is felfigyeltek. De pontosan hogyan alkalmazhatók a tokenek a pénzügyi szektorban? Mik a legjellemzőbb kritikák, milyen kockázattal járhat a befektetés? Vajon lesz hosszútávú jövője a pénzügyi szektorban? Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Ahogyan az előző cikkünkben bemutattuk, 2021-ben 69 millió amerikai dollár értékben talált új gazdára a Beepie digitális alkotása, azonban már 2018-ban is több százezer dollár volument tett ki az NFT-alapú kereskedelem.  Ebből adódóan nem meglepő, hogy nem csak a gyűjtők és a különleges hóbortok kedvelői fordultak az érme felé, hanem felkeltette a pénzügyi szolgáltató szektor figyelmét is. Ezt a technológiát kiválóan hasznosítják a háttér irodában (back office), az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát.

 

Az évek során nagyon kevés változás történt a KYC (Know Your Customer - Ismerd meg az ügyfeledet) folyamat és az új ügyfél befogadása terén, különösen igaz ez a pénzügy szektorra. A 2007-es Pénzmosási Rendelet bevezetése óta az Egyesült Királyság főleg arra koncentrált, hogy korlátozza a pénzmosás lehetőségét és kiszűrje a szervezett bűnözést. A 2017-es újabb jogszabály és annak számos módosítása már megkívánta azt is, hogy mélyreható vizsgálattal azonosítsák az ügyfél üzleti vállalkozásának végső haszonhúzó tulajdonosát és az ügyfél pénzügyi hátterének eredetét.

 

Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője

 

Az NFT elméletileg rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik ennek a bonyolult igazolási és azonosítási eljárásnak az újratervezését.  A blokkláncon őrzött adatok megváltoztathatatlan jellege miatt a pénzügyi szolgáltató szektor elméletben kifejleszthet olyan megoldásokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak minden résztvevő számára és ezáltal feleslegessé teszik a KYC folyamatnak a személyazonosság vizsgálatára és azonosítására vonatkozó részét.

 

Fontos megjegyezni, hogy a blokkláncon csak a nyilvános igazolást kell tárolni és a magánjellegű azonosító információk bizalmas volta továbbra is megőrizhető. Az NFT-k alkalmazása eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését és nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzése során. Éveken át az egyéni ügyfelek azonosítása és a vállalati ügyfelek végső haszonhúzó tulajdonosának a megállapítása volt az ügyfél átvilágítás legfőbb célja. Ez az ügyfélellenőrzés teljes vizsgálatot követelt az adott személlyel kapcsolatban, ami kiterjedt arra is, hogy az illető nem bűnöző-e, valamint az üzleti vállalkozásának   szándékolt céljára és természetére és   számlájának várható aktivitására. Az internet fejlődése és a fintech szektor megjelenése lehetővé tette bűnözők számára azt, hogy csalárd módon nyissanak számlákat, kimossák a bűnözésből származó pénzt és megnehezítették a pénzintézetek számára a pénz eredetének és az ügyfél személyazonosság ellenőrzését.

 

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web) és pénzmosási műveleteket hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött.

 

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, azaz a blokkláncon őrzött NFT-n alapuló ellenőrzési rendszer bevezetéséhez egy széleskörű együttműködésre van szükség a pénzügyi szektoron belül: ennek a technológiának a használata nem kívánja meg, hogy az üzleti infrastruktúra egészét egységesítsék, amitől a pénzintézetek érthető módon idegenkednek.  

 

 

Kritikus hangok

Természetesen nem mindenki lelkes híve az NFT-üzletágnak. A környezetvédők különösen kritikusak az NFT-vel szemben, de ez nem csoda, hiszen ők az ugyancsak blokklánc technológián alapuló kriptovalutákat is elutasítják. Bírálatuk első sorban az kriptovaluták és NFT-k előállításának magas ökológiai lábnyomának elutasításán alapul, de a termék spekulációs jellegét és magas volatilitását is kritizálják.

 

A jogászok egy másik problémára hívják fel a figyelmet. Arra figyelmeztetnek, hogy az NFT világa egy jogi értelemben ingoványos, nem kellő mértékben szabályozott terület, ahol a vevő és eladó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. Egyikük úgy jellemezte ezt a területet, hogy ez a modern pénzügyi világ „Vadnyugata”, ahol sok a kalandor és kevés a seriff.  Valóban a jogi szabályozás gyenge és bizonytalan, a virtuális tulajdonjog nem azonos a copyright-tal, bár egy a blokkláncon őrzött ún. „okos szerződés” védi, de ez a jog bíróság előtt nem védhető meg. A szellemi tulajdon védelme nem megoldott és még sok bonyodalom várhat azokra, akik befektetőként vannak jelen a piacon.

 

Van-e jövője az NFT-nek?

A pénzügyi szakértők körében is vita zajlik arról, hogy van-e pénzügyi értelemben jövője az NFT-nek. Sokan ezt múló divathóbortnak tartják és nehezen tudják elképzelni, hogy komoly perspektíva van az NFT üzletágban.  Erre a kérdésre nem is könnyű válaszolni, hiszen első látásra meglehetősen szürreális, hogy valaki több millió dollárt hajlandó kifizetni egy digitális műalkotásért, amiből milliónyi másolat van és bármennyi készülhet az interneten és a tulajdonjog nem igazi, fizikailag létező tárgyra vonatkozik, nem olyan alkotásra, amit hazavihet és felteheti. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a dolog működik és mindig vannak újabb és újabb vásárlók, akik egyre nagyobb összegeket fizetnek ki az NFT-piacon. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedév hihetetlen rekordot hozott és összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók az érmékért. 

 

Kik a vásárlók?  Pontos felmérés még nem készült erről, de a szakmai körök szerint első sorban a kriptovalutákon nagy pénzt kereső befektetők vannak jelen az NFT-piacon is, rajtuk kívül vannak még gyűjtők is és látva a szédítő piaci fejlődést és felfutást, most már nem kevés spekulációs célú befektető is megjelent a vevők körében.

 

Bár sokan megjósolták, hogy ez a buborék hamarosan ki fog pukkanni, egyelőre ennek még semmi jele nincs. A piac dinamikusan növekszik és egyre több új vásárló jelenik meg.

 

A kereskedés alapból egyébként az Ethereum platformon zajlik, különböző kriptovalutában, jellemzően etherben. Amikor valaki létrehoz egy NFT-t, annak önmagában még nincs értéke, ki kell vinnie a piactérre és ott vagy ő megvásárolja, vagy más vásárló az általa kínáltnál magasabb áron megveszi. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok NFT-nek nincs igazi piaci értéke és nem is lehet megjósolni, hogy egy újonnan létrehozott NFT mekkora érétket képvisel.  

 

A normál árusítás mellett léteznek az aukciók is. 2021-ben már mind a két nagy aukciósház, a Sotheby’s és a Christie’s is tartott NFT aukciót. Ez ugyancsak jelzi, hogy az eszköz már a komoly befektetői körökben is polgárjogot nyert.

 

Mindez persze semmire nem garancia, a volatilitás ezen a piacon legalább annyira jelen van, mint a vele rokon kriptovaluták piacán.  Az viszont kijelenthető, hogy jelenleg az NFT-üzletág felfutó fázisban van és a közeljövőben aligha számíthatunk a piac bezuhanására.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció