Schneider Electric: ezek lesznek 2019 meghatározó technológiai trendjei

Néhány éve még sci-finek tűnt az a jövőkép, ami ma csupán karnyújtásnyira van tőlünk: önvezető autókkal közlekedünk, robotok végzik a munkát, az otthonunkban pedig minden automata és hangvezérléses. Az ezeket és a hasonló innovációkat lehetővé tevő, az iparágakat 2023-ra átalakító technológiai trendek közül a Schneider Electric most bemutatja a szerinte legjelentősebbeket.

1. Autonóm eszközök

Mindegy, hogy autókról, robotokról, esetleg mezőgazdasági gépekről beszélünk, az autonóm eszközök mesterséges intelligenciát használnak arra, hogy végrehajtsák az eredetileg emberek által végzett munkát. Az MI-vezérelt autonóm eszközöket, köztük például a robotokat, azonban valószínűleg leginkább egy-egy betanított feladatra fogják használni a vállalatok, mivel azok nem rendelkeznek az emberi agyéval megegyező képességekkel a döntéshozatal vagy az általános célú tanulást terén.

 

A Schneider Electric szakértői szerint a robotizált gyártás, valamint a gyárak és gyártási folyamatok növekvő automatizációja miatt egyre nagyobb szükség lesz robotikai szakemberekre, akik az egyszerű és az összetett robotokat egyaránt képesek koordinálni, beállítani és karbantartani. A robotika támogatja és jelentősen javítja az olyan összetett, veszélyes és/vagy érzékeny munkafolyamatokat, amelyeket jelenleg még mindig emberek végeznek vagy ellenőriznek.

 

2. Fejlett analitika

Az MI az adatfeldolgozást is jelentősen átalakítja a következő években. Az internetre csatlakoztatott eszközökből áradó adatmennyiség olyan óriásira duzzadt, hogy az adatelemző szakemberek ma már képtelenek fizikailag feldolgozni ezt a temérdek információt, mivel túl sokáig tartana végigvenni az összes következtetési lehetőséget. A fejlett analitika algoritmusokat használ, miközben kizárja az emberi hiba lehetőségét, így képes rejtett mintákat is beazonosítani és kulcsfontosságú következtetéseket levonni az adatokból. A Gartner szerint 2020-ra várhatóan az adatelemzési feladatok több mint 40 százaléka automatizált lesz, ami a termelékenység növelését eredményezi.

 

A Schneider Electric szakemberei is egyetértenek azzal, hogy a vállalatok teljesítményének növeléséhez olyan intelligens megoldásokra van szükség, amelyek kiváltják, illetve hatékonyabbá teszik az emberi munkát, és a digitális eszközökből folyamatosan jövő információk azonnali feldolgozásával és értelmezésével képesek önállóan is irányítani a komplex rendszereket. A vállalat IoT-alapú EcoStruxure platformja ehhez biztosít alapot. A nyílt architektúra egymással összekapcsolt és kommunikáló eszközökre épül, amelyeket a helyi üzemeltetéshez szükséges felügyeleti és vezérlőszoftverek egészítenek ki. Bármely gyártó kommunikációra képes termékei integrálhatók a rendszerbe, hiszen az képes a különböző technológiák összehangolására. Az igazi hozzáadott értéket azonban a Schneider Electric szakértelmére épülő, felhőalapú alkalmazások, analitika és az optimális működést támogató digitális szolgáltatások jelentik.

 

 

3. Erősödő edge 

A decentralizáció elterjedésével az edge (peremhálózati) számítástechnika szerepe egyre fontosabbá válik. A kritikus fontosságú adatok azonnali elérhetőségének igénye miatt ugyanis az adatgyűjtés és -feldolgozás közelebb kerül az adatok keletkezésének helyéhez. A Gartner 2028-ig az érzékelési, a tárolási, számítási, valamint fejlett MI-képességek edge eszközökbe való beágyazásának folyamatos növekedését várja. Ezáltal az intelligencia egyre inkább a végponti eszközök felé mozdul el, legyen szó ipari berendezésekről, okostelefonokról vagy éppen autóakkumulátorokról.

 

A Schneider Electric szakértői szerint a közeljövőben előreláthatólag az adatközpontok, az épületek, az ipari megoldások és az energiaelosztás területén is olyan edge megoldások terjednek majd el, amelyek távoli, személyes jelenlét nélküli menedzsmentet tesznek lehetővé. Az EcoStruxure platform edge control szintje az adott helyszínen működő készülékeket integráló szoftvercsomagokat tartalmaz, melyek segítségével a helyszínen létrejövő adatokat a rendszer gyorsan, valós időben dolgozza fel, és ezáltal jelentősen egyszerűbbé teszi a működési folyamatokat. Ez kulcsfontosságú az olyan iparágak esetében, mint a gyártás, az egészségügy, a telekommunikáció vagy a pénzügyi szektor. 

 

4. Digitális ikrek

A digitális iker valós tárgyak, folyamatok vagy rendszerek – például adatközpontok, gyárak vagy akár komplett városok – digitális tükörképe, amely lehetővé teszi többek között a valós idejű felügyeletet és a folyamatok optimalizálását. A koncepciót számos területen alkalmazzák: akár a sebészek is jobban felkészülhetnek a bonyolultabb műtétekre egy ilyen digitális modell segítségével. Az eszközzel a teljes életcikluson keresztül hatékonyabban felmérhető és megjósolható a rendszerek aktuális, illetve jövőbeni teljesítménye a tervezéstől az üzemeltetésig, és ezáltal megalapozottabbá válik az üzleti döntéshozatal. 

 

A digitális iker technológia valós alkalmazásaként a Schneider Electric az AVEVA és a Microsoft vállalatokkal együtt 2018-ban mutatott be egy olyan, a kategóriájában úttörő eszközmenedzsment-megoldást, amely a digitális iker technológián, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságon alapul. A fejlesztés növeli a működési hatékonyságot, miközben optimalizálja a karbantartást, hogy az a gazdaságilag legkedvezőbb időszakban legyen kivitelezhető. Ezenfelül távolról elérhető üzemeltetői segítséget nyújt a felhasználók számára. 

 

5. Immerzív technológiák

A Gartner felmérései alapján 2022-re a cégek 70 százaléka kísérletezik majd az immerzív technológiák fogyasztói és vállalati célú alkalmazásával, miközben 25 százalékuk a gyártásban már használni is fogja azokat. A kiterjesztett (AR) és virtuális (VR), valamint kevert valóság (MR) többszáz végponti eszközön elérhető lesz, a számítógépektől egészen az autókig. 

 

Ezek a technológiák nemcsak az átlagfelhasználók számára kínálnak határtalan lehetőségeket, hanem az ipar fejlődését is nagymértékben befolyásolják. Például a Schneider Electric által fejlesztett AR rendszerrel a létesítményekből beérkező, valós idejű adatok egy kiterjesztett valóságra épülő mobilalkalmazás segítségével egyszerűen, tableten tekinthetők át. Így virtuálisan ellenőrizhető, hogy melyik berendezés igényel javítást vagy karbantartást, illetve az miként végezhető el. Emellett a vállalat MR-re épülő rendszere a Microsoft HoloLens okosszemüveget is használja a gyárakban a villamos karbantartáshoz, azonnali hozzáférést biztosítva az adatokhoz. Az eszköz továbbá 3D-s modellek segítségével jeleníti meg az egyes ipari eszközöket, így a szakemberek anélkül is láthatják azok belső alkatrészeit, hogy szét kellene szedniük a berendezéseket.

 

6. Okos terek

Az okos tér egy olyan fizikai vagy digitális környezet, amelyben az emberek és a technológiai eszközök kölcsönhatásba lépnek egymással egy folyamatosan egyre nyitottabbá, összekapcsoltabbá és intelligensebbé váló ökoszisztémában. Ennek legátfogóbb példája az okosváros, ahol az üzleti, lakossági és ipari közösségeket összefogó területeket intelligens várostervezési eszközökkel alakítják ki, és ahol mindegyik szektor a társadalmi és közösségi együttműködést szolgálja. 

 

A Schneider Electric úgy látja, hogy az IoT a lakó- és irodaházakon túl nagyobb egységben, a városok szintjén is komoly lehetőségeket tartogat. Az időjárási körülmények alapos elemzésével például pontosabb előrejelzések készíthetők, amelyek segítik a kockázatok csökkentését. A biztonság is növelhető videokamerás megfigyelőrendszerekkel, valamint az energiafogyasztás hatékonyságának növeléséhez és a fenntarthatóbb működés biztosításához is léteznek intelligens rendszerek. A vállalat portfóliójában elérhető EcoStruxure for Smart Cities szoftverek valós idejű adatokkal és elemzéssel segítik a döntéshozatalt és a folyamatok optimalizálását, legyen szó tömegközlekedésről, vízfelhasználásról és szennyvízkezelésről vagy éppen az adatközpontok és egyéb létesítmények eredményesebb üzemeltetéséről.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció