Az internetezők egyharmada használja profi módon az internetet

Az eNET felméréséből kiderült, hogy a felnőtt netezők 20 százaléka alacsony, 43 százaléka közepes, 37 százaléka pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik a világháló használata terén.

Az eNET 2015 júniusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Ezek alapján a felnőtt netezők 20%-a alacsony, 43%-a közepes, 37%-a pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik az internetezés terén.

 


A netezők közül egyre többen már nem csupán email küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is.

 

Az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad az asztali számítógép és laptop mögött, a válaszadók több mint harmada nem, vagy csak kis mértékben aknázza ki az ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket. Utóbbi csoport okostelefont például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli „a telefon csak telefonálásra való”.

 

Ezzel szemben megjelentek azok a rétegek is, akik az okostelefont és a tabletet már nem csak a PC vagy a laptop mellett, hanem akár helyette is használják, méghozzá a legkülönfélébb tevékenységekre. Az okoseszközök esetében persze fontos azt is megjegyezni, hogy ezek megfelelő használatának elsajátítása hazánkban nem része az oktatásnak (ellentétben a számítógép-használattal), ráadásul ezek inkább személyes eszközök, így aki nem rendelkezik velük, annak a lehetőségei igen korlátozottak ezek funkcióinak megismerésére.

 


Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54% szerint például a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kellene tenni.

 

A felnőtt netezők döntő többsége saját bevallása szerint nem csak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudást. Az oktatásra vélhetően inkább egyfajta „bevezetésként” tekintenek, mely az alapokat adja meg, amit aztán mindenkinek magának kell tovább építenie.

 

Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így csak azok tudnak magabiztosan eligazodni benne, akik folyamatosan képezik magukat. A felnőtt netezők 70%-a számára kimondottan fontos a digitális készségeinek folyamatos fejlesztése.

 


A digitális világgal kapcsolatos tudás bővítésének elsőszámú forrása pedig mi is lehetne más, mint maga az internet: 60% számára ez a „digitális iránytű”, amivel bármilyen felmerülő kérdésre választ találhat. Mára tehát az internet annyira az életünk részévé vált, hogy még az internethasználat során felmerülő problémáinkra is az internet segítségével keressük a megoldást.

 

Aki netezik, annak jellemzően a családtagjai is neteznek, legyen szó akár gyermekről, testvérről, szülőről vagy nagyszülőről.

 

A többség (82%) elengedhetetlennek tartja a gyerekek digitális térben való eligazodásának, magabiztosságának segítése érdekében, hogy a mindennapokban őket körülvevő felnőttek (főként a szülők és a tanárok) is megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekről. Mindez különösen lényeges azoknak a netezőknek, akiknek van is 18 év alatti gyermekük, mivel úgy vélik, az otthoni minta jóval nagyobb mértékben járul hozzá a gyermekek digitális ismereteinek bővítéséhez, mint az oktatás. Éppen ezért 69% rendszeresen szokott gyermekeivel a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetni, hasznos tanácsokat adni nekik, így közvetlen felügyelet nélkül is biztonságban tudhatják őket netezés terén.

 

A biztonságot illetően a vizsgált családokban a gyerekzár és a gyermekvédelmi szűrőprogramok használata nem túl gyakori, viszont kétharmadukban vannak érvényben olyan „szabályok”, melyeket a gyermekeknek követniük kell a digitális eszközök használata során. A legjellemzőbb, hogy korlátozzák az internetezéssel tölthető időt és a látogatható tartalmak körét (például a közösségi oldalakat, felnőtt tartalmakat), illetve hogy szülői felügyelethez kötik ezen eszközök használatát.

 

A szülőknek közel 90%-a szívesen szerezne még több ismeretet a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről, ha lehetősége lenne rá, hogy ezzel is hozzásegíthesse gyermekeit az internet tudatos és biztonságos használatához.

 

A digitális kor új képességeket igényel azoktól, akik nem csak benne, de az általa nyújtott lehetőségekkel is élni szeretnének. Mindehhez persze nélkülözhetetlen, hogy rendelkezzünk a netre kapcsolódni tudó kütyükkel, ám használni is tudni kell őket. A digitális tudás bővítéséhez szerencsére számtalan lehetőség áll rendelkezésre, melyeket a netezők háromnegyede ki is használ, ezáltal nem csak magát, de akár a jövő nemzedékét is hozzásegítheti a magabiztos netpolgárrá váláshoz.

 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció