Számítógép a televízióban

Míg néhány évvel ezelőtt még luxusnak számított, ma már a magyar háztartások számára is elérhető egy smart tévé. Az internetre képes fekete dobozok néhány éven belül magukra irányíthatják a nézők – sokféle kütyük és berendezések által megosztott – figyelmét. Ehhez persze arra is szükség van, hogy több tartalom váljon ezen keresztül elérhetővé, illetve a vásárlók alaposabban is megismerjék az előnyeit. 

A Média-Kábel-Műhold című lapban Szöllősi János, a Samsung Electronics Magyarország Zrt. tartalommenedzsere és Putz József, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szakértője vázolta fel a jelen és jövő lehetőségeit.

 

Média Kábel Műhold: Pontosan mitől okos a tévé, mit kell tudnia?

 

Szöllősi János: Amikor a smart jelzőt illesztjük a televízióhoz, akkor internet alapú tévézésről beszélünk. Tulajdonképpen egy olyan készülékről van szó, amelyben egy számítógép működik. A készülék webalapú szolgáltatásokat képes biztosítani ezáltal, vagyis a képernyőn megjelenő applikációk segítségével rögtön elérhetőek olyan lehetőségek, amelyek eddig például a monitorokon jelentek meg. Így például zenéket hallgathatunk, videókat nézhetünk a YouTube-on, filmeket tekinthetünk meg az OTT-szolgáltatók oldalain, de akár Skype-on beszélhetünk is, vagyis remekül kiegészítheti a számítógépeket az otthonokban. A készülékek Wifi segítségével a mobilokra is át tudják sugározni a tartalmat, így akár egy film az okostelefonokon tovább nézhető, ha a lakás másik részébe megyünk át.

Szöllősi János
 

MKM: Milyen internet-csatlakozást igényel egy ilyen tévé?

 

Szöllősi János: Nem alapkövetelmény a széles sávú internet-kapcsolat, de függ a fogyasztott tartalom adatigényétől. A 3G-hálózatok által biztosított internet ugyancsak elegendő akár HD minőségű videótartalmak eléréséhez is, de a legnagyobb biztonságot természetesen a vezetékes csatlakozás nyújtja.

 

MKM: Milyen az elterjedtsége ezeknek a készülékeknek?

 

Szöllősi János: Globálisan tavaly az eladott televíziók 40 százaléka már internetképes volt, ez az arány 2010-ben még alig 6 százalékot ért el. A gyártók szinte már csak ilyen modelleket dobnak piacra manapság. Ami a saját számainkat illeti, 2014-ben Magyarországon a Samsung berendezést vásárlók 47 százaléka már okostelevíziót választott, vagyis mi még egy kicsit előbbre is járunk itthon. A mi eladásaink alapján 300 ezer otthonban már biztosan egy ilyen modern készülék áll a nappaliban. Ami az árát illeti, ez manapság nem lehet visszatartó erő. 5-6 évvel ezelőtt még luxusnak számított egy smart tévé, ugyanis 500-600 ezer forintba került, ma viszont már 80-90 ezer forintért hozzá lehet jutni. Hazánk az internet-penetráció tekintetében jól áll, a sávszélesség egyre növekszik, tehát kijelenthetjük, hogy technológiai akadálya sincs annak, hogy a smart tévék rövid időn belül meghódítsák a magyar nézőket.

 

Mi azt tapasztaltuk, hogy akik ilyen készüléket vásárolnak, azoknak a fele rendszeresen használja a funkciókat, alkalmazásokat. Ezen az arányon persze javítanunk kell, az edukáció ezen a területen is elengedhetetlen.

 

MKM: Hogyan érintette a smart tévék megjelenése a kábeltelevíziós szolgáltatókat?

 

Putz József: Érdemes egy kicsit korábbról kezdenünk ezt a történetet. 2010-ig a kábeltévé azt jelentette, hogy aki hálózattal rendelkezett, csak az volt képes eljuttatni a jelet az otthonokba, tehát egy hálózat alapú szolgáltatásról volt szó. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban öt évvel ezelőtt megjelentek a hálózattól független szolgáltatók, ezek közül a legismertebb a Netflix. Az izgalom és a talán a félelem is nagy volt, mégis azt láttuk, hogy az új szereplők még mindig nem tudták letaszítani a klasszikus tévézést a trónjáról, az ügyfelek nagy része még ezt igényli. Az USA-ban az előfizetési díjak túlnyomó többségét még mindig a hagyományos TV szolgáltatásokért fizetik ki az előfizetők. Hogy mi a helyzet Magyarországon jelenleg, az mutatja, hogy még 900 ezer háztartásban analóg kábelcsatornákat néznek, illetve a digitális fogyasztásban igen alacsony az igény szerinti videózás bevételének aránya. Ez egy darabig még így is marad. Úgy tűnik, egyelőre semmi nem képes megingatni a lineáris televíziózás népszerűségét, ebben az esetben sem helyettesítő, hanem kiegészítő termék jelenhet meg a piacon a kábeltévés csomagok mellett.

 

Műszaki szempontból kifejezetten előnyös is lehet egy smart tévé a kábeltévés szakma számára. A fejlődés egyelőre kétirányú: a set-top-boxok vagy egyéb eszközök segítségével a hagyományos tévék „felokosíthatóak”, vagyis interaktív szolgáltatások is elérhetőek a képernyőn a távirányító révén, így elérhetővé válik a kábeltársaságok VoD kínálata. De ez a folyamat meg is fordulhat, vagyis a set-top-boxot iktathatja ki az smart tévé azzal, hogy átveszi annak funkcióit.

 

Putz József

MKM: Milyen üzleti modellek jöttek eddig létre a gyártók és a hazai műsor- vagy kábelszolgáltatók között?

 

Szöllősi János: Miután mindkét fél látja ennek az előnyeit, kölcsönösen keressük egymást. Többféle üzleti megoldás létezik az együttműködésre. Az alkalmazásaink révén kínált tartalomszolgáltatásoknál általában bevételmegosztásban egyezünk meg. A kisebb médiaszolgáltatók az applikációink révén jó lehetőséget kapnak arra, hogy még több nézőhöz eljussanak, és így természetesen nagyobb bevételre tegyenek szert. A kábeltársaságok a multiscreen OTT-szolgáltatásai szintén megjelenhetnek az alkalmazásaink között. Az ő esetükben azonban nem „csupán” tartalomról lehet szó a felek között. Néhányan közülük a mi készülékeinket kínálják az előfizetőiknek. Ebből nem csak mi profitálunk, akik ugyanis smart tévét vesznek, és HD-, UHD-tartalmakra vágynak, azok – ahogy erről már volt szó –általában nagyobb internet-csomagot is választanak, ami viszont a kábeltársaságnak jó. Összességében közös érdekünk, hogy az előfizető minél jobb minőségben, minél kényelmesebben, egyre több lehetőség, prémiumszolgáltatás közül választva tévézzen.

 

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold februári számában olvasható.)

 

Forrás: Média-Kábel-Műhold 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció