Japán háborús bűnösök vallomásai kerülnek az internetre Kínában

Japán háborús bűnösök vallomásait kezdték nyilvánosságra hozni csütörtökön Kínában, olyanokét, akiket a második világháború után állítottak katonai bíróság elé és ítéltek el  adta hírül az állami archívumok központi hivatala.

A negyvenöt japán katona kézzel írt vallomása és ezek kínai, illetve angol nyelvű fordításai a hivatal weboldalán lesznek olvashatók - jelentette be Li Minghua, az intézmény helyettes vezetője. Mint mondta, e dokumentumok, amelyekből naponta egyet tesznek fel a világhálóra, vitathatatlan bizonyítékai Japán erőszakos terjeszkedésének, a megszállók által a kínaiak ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeknek.

 

 

Az iratok azoknak a pereknek a dokumentációjából származnak, amelyek során bizonyítást nyert, hogy a 45 katona többek közt gyilkosságokban, mérges gázok használatában, nők megerőszakolásában volt bűnös - hangzott el. Az elsőként publikáltak Keiku Szuzuki főparancsnoktól származnak, aki 5470 civil haláláért, százak megerőszakolásáért és vízforrások kolerabaktériummal történő szándékos szennyezéséért volt felelős.

 

A japán miniszterelnök, Abe Sindzó hivatalba kerülése óta semmibe veszi a történelmi igazságot, az emberi lelkiismeretet, a feketét nyíltan fehérnek állítja be, félrevezeti a közvéleményt, tisztára mossa japán gyarmati múltját, az erőszakot - fogalmazott Li újságírók előtt. Hozzátette, hogy Sindzó mindezzel kétségbe vonja a második világháború végeredményét, megkérdőjelezi a háború utáni nemzetközi rendet.


Az állami intézmény magyarázata szerint a második kínai-japán háború kezdetét jelentő 1937. július 7-i (Lugou-hídi) incidens közelgő évfordulója előtt azzal a céllal publikálják a dokumentumokat, hogy emlékeztessenek a történelemre, hogy hasonló tragédiák a jövőben ne fordulhassanak elő. Kínai  és Dél-Korea  nem hagyta szó nélkül, hogy Abe Sindzó és kormányának tagjai felkeresték a második világháború japán főbűnöseinek is emléket állító Jaszukuni szentélyt.

 

Peking válaszul, érezhetően egyfajta bizonyításkényszerből nemzetközi hatású "ismeretterjesztő" hadjáratba kezdett, amit a nem kínai média gyakran "Japán-ellenes propagandaként" értelmez. Ennek része az is, hogy Kína nemrégiben kezdeményezte olyan dokumentumoknak a felvételét az ENSZ UNESCO szervezetének Világemlékezet Listájára, amelyek a 2. világháborúban szexrabszolgaságra ítélt nőkkel kapcsolatosak. Egyes történészek 200 ezerre teszik az 1932 és 1945 között a japán hadsereg bordélyaiba kényszerített nők számát.

 

Kínában az elmúlt napokban különös gyanakvással figyelték és intenzíven kommentálták azt a friss tokiói döntést, miszerint a szigetország pacifista alkotmányának újraértelmezésével engedélyezi haderejének bevetését akár más országok védelmében is. Peking szerint a térség országainak és a nemzetközi közösségnek éberen kell figyelnie a fejleményeket.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció