A deepfake technológia néhány év alatt a sci-fi világából a hétköznapok részévé vált. A Magyar Telekom friss, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége már tudatosan figyeli a manipulált tartalmak árulkodó jeleit: tízből nyolcan gyakran gyanakszanak arra, hogy hamisított képpel vagy videóval találkoznak. Ennek ellenére a professzionálisan elkészített deepfake videók még így is a válaszadók kétharmadát megtévesztették.

A digitális tartalmak hitelességébe vetett bizalom látványosan csökken: sokan már a túl tökéletesnek tĹąnő képeket és videókat is gyanúsnak találják, sőt minden második megkérdezett előfordult, hogy egy valódi fotót is hamisnak gondolt.

A mesterséges intelligencia fejlődésével a deepfake tartalmak – vagyis az AI segítségével megtévesztően élethĹąre manipulált videók, képek és hangfelvételek – soha nem látott mennyiségben jelennek meg az online térben. Míg korábban az ilyen technológia elsősorban a filmipar kiváltsága volt, ma már bárki számára elérhető eszközökkel lehet szórakoztató, de akár manipulatív vagy károkozó tartalmakat is készíteni. Ezek nemcsak emberek, hanem vállalatok hírnevét is veszélybe sodorhatják. A Magyar Telekom kutatása arra kereste a választ, mennyire ismerik a magyarok a deepfake jelenséget, hogyan hat a médiafogyasztási szokásaikra, és kit tartanak felelősnek a védekezésben.

Tényleg felismerjük a deepfake-et?

Az elmúlt évben a technológia látványos fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az AI-generált képeken gyakoriak voltak az olyan hibák, mint a hatujjú kezek vagy a hang és a szájmozgás feltĹąnő eltérése, ma már a manipulált tartalmak sokszor szinte megkülönböztethetetlenek a valóságtól. A kutatásban résztvevők 84 százaléka rendszeresen gyanakszik arra, hogy manipulált tartalommal találkozik. A legtöbben a természetellenes arckifejezéseket (42%) és a hang-szájmozgás eltéréseit (30%) figyelik, míg 40 százalék szerint a túl jó minőség is gyanúra adhat okot – bár ez önmagában még nem utal deepfake-re. A szakértők szerint emellett érdemes figyelni a szemmozgásra, a bőrtónus folytonosságára, az árnyékokra, a test körvonalaira, valamint arra is, mennyire tĹąnik életszerĹąnek a látott tartalom.

A kutatás résztvevőinek három képről és három videóról kellett eldönteniük, hogy valódiak-e vagy manipuláltak. Ez még azokat is próbára tette, akik magabiztosan állították, hogy felismerik a deepfake tartalmakat. A képek esetében a válaszadók több mint fele helyesen azonosította a hamisított verziókat, ugyanakkor 49 százalék még a valódi fotókat is deepfake-nek vélte. Ez jól mutatja, hogy a digitális tartalmakba vetett bizalom általánosan megingott. A videóknál a látványos hibákat tartalmazó manipulált felvételt a résztvevők 69 százaléka felismerte, egy kifinomultabb, jól szinkronizált hamis videó esetében azonban már csak minden harmadik ember gyanakodott. A valódi videót a válaszadók 16 százaléka szintén manipuláltnak gondolta. A felmérésből az is kiderült, hogy az idősebbek és az alacsonyabb végzettségĹąek könnyebben válnak megtévesztés áldozatává.

Félelmek és kockázatok

A magyarok többsége aggodalommal tekint a deepfake technológia jövőbeni hatásaira. A válaszadók szerint nő a félrevezetés veszélye (54%), fokozódik az online tartalmakkal szembeni bizalmatlanság (44%), és egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valóságot a fikciótól (43%). A legnagyobb veszélyt a politikában (47%), a pénzügyi területen (42%) és a bĹąnözésben (39%) látják.

A technológia a magánéletet is fenyegeti: a 18–26 éves fiatalok 59 százaléka attól tart, hogy róla vagy szeretteiről készülhet manipulált tartalom. Ha valaki saját magáról találna hamis képet, videót vagy hangfelvételt, a legtöbben az adott platformnak jelentenék az esetet (36%), míg 26 százalék jogi lépéseket is fontolóra venne. Ugyanakkor minden nyolcadik magyar bizonytalan abban, hogyan reagálna egy ilyen helyzetben.

Szakértők szerint ilyenkor az első és legfontosabb lépés a bizonyítékok rögzítése: érdemes képernyőfotót vagy videófelvételt készíteni, elmenteni az URL-címet és a kapcsolódó metaadatokat, mert ezek később bizonyítékként szolgálhatnak. Ezt követően célszerĹą jelenteni a tartalmat az adott platformnak, valamint jogi tanácsadó segítségét kérni a további lépésekhez.

Kié a felelősség?

A válaszadók elsősorban azoktól az online platformoktól várják a megoldást (62%), ahol ezek a tartalmak megjelennek, de sokan a kormányzatot (48%) és a technológiai cégeket (48%) is kulcsszereplőnek tartják. Az egyéni felelősség kérdése háttérbe szorul: csupán a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy a felhasználóknak is komoly szerepük van a deepfake tartalmak terjedésének megakadályozásában és felismerésében.

„A kutatásból egyértelmĹąen látszik, hogy a lakosság a technológiai szektortól – köztük a telekommunikációs vállalatoktól – vár segítséget a deepfake tartalmak felismerésében és az etikus felhasználás támogatásában” – mondta Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a vállalat célja, hogy a megbízható hálózat biztosítása mellett digitális iránytĹąként is támogassa a felhasználókat a manipulált tartalmak korában. Kiemelte azt is, hogy bár a deepfake technológia számos pozitív felhasználási lehetőséget kínál – például oktatási vagy szórakoztató célokra –, egyre gyakrabban jelenik meg csalások és adathalász támadások eszközeként is. A Telekom ezért kiemelten fontosnak tartja a felhasználók edukációját, hogy mindenki biztonságosan élhessen a technológiai fejlődés előnyeivel.

A kutatásról

A Magyar Telekom megbízásából végzett kvantitatív kutatás adatfelvétele 2026. március 9. és 12. között zajlott az Ipsos Instant Research felületén, online önkitöltős (CAWI) kérdőíves módszerrel. A kutatás célcsoportja a 18–65 éves magyarországi lakosság. A minta elemszáma 1010 fő (N=1010), amely reprezentatív a vizsgált célcsoportra nem, korcsoport, régió és településtípus szerint.

English Summary

The rapid rise of deepfake technology is reshaping how people perceive digital content and trust online media. A recent representative survey by Magyar Telekom found that while most Hungarians are aware of manipulated content and actively look for warning signs, professionally created deepfake videos still deceive a large portion of viewers. The study also revealed a growing distrust toward digital images and videos, with many respondents even mistaking authentic content for fake. Participants identified politics, finance, and online crime as the areas most threatened by deepfake misuse, while younger generations expressed strong concerns about personal privacy and identity abuse. Experts warn that as AI-generated content becomes increasingly realistic, critical thinking and digital literacy will be essential for recognizing manipulation. The research highlights the growing expectation that technology companies, governments, and online platforms should play a leading role in protecting users from deepfake-related risks.