Az európaiak többsége nehezen olvassa a tévéképernyőn jelenleg megjelenő feliratokat, teletext-szövegeket. Ezért komoly igény mutatkozik olyan szolgáltatások iránt, amelyek „akadálymentesítik” a televíziózást – derült ki a UPC felméréséből. A kisméretĹą, alig látható feliratok egyébként hazánk polgárait zavarjak a leginkább. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál. Sokan még valódi mĹątéteket is szívesen végignéznének. A tévékészülék sokak szerint alkalmas lenne orvosi távkonzultációk közvetítésére is.

Az idén, az európai lakosság folyamatos elöregedésére tekintettel, arról kérdezték 11 európai ország mintegy hatezer nézőjét, hogyan fogadják az olyan, tévézést segítő kiegészítő szolgáltatásokat, mint a feliratozás, nyelvválasztás, nagyítási lehetőség, illetve milyen újítások könnyíthetnék meg számukra a tévénézést most és a későbbiekben. A pán-európai felmérés arra is választ keresett, hogyan vélekednek a nézők az egyre gyarapodó orvosi sorozatokról és magazinmĹąsorokról.

Alig látható képernyőfeliratok

A felmérés eredménye szerint a tévéképernyőn megjelenített feliratokkal kapcsolatban Európa-szerte a legnagyobb gond, hogy a szöveg nem elég kontrasztos, ezért nem különül el kellőképpen a háttérképtől (a válaszadók 31%-a kifogásolta), illetve hogy a képernyőfelirat (29%) és a teletext szövege (18%) túlságosan apró. Ez a probléma a legtöbb esetben független a tévénézés távolságától (ami többnyire 2-4 méter), és nagyobb mértékben sújtja a kelet-európaiakat. Úgy tĹąnik, Európában leginkább (43%-ban) a magyar nézők érzékelik, illetve tapasztalják túlzottan kis méretĹąnek a képernyőfeliratokat, és a szövegek rossz kontrasztja is a csehek mellett minket zavar a legjobban (47%). Összességében nálunk mondták a legkevesebben azt, hogy semmi problémájuk nem akad a képernyőszövegekkel: a honi nézők háromnegyede talál bennük valami kifogásolnivalót.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha ezeket a szolgáltatásokat a többség egyelőre alig használja. Noha a mĹąsorok teletexten keresztüli feliratozása széleskörĹąen elérhető, az európaiak több mint fele, idehaza pedig 42% soha nem él vele, és csak 32% (itthon 44%) kapcsolja be alkalmanként. Az aktuális tévéprogramot is a legkevésbé a teletextből keresik ki honfitársaink (bár még mindig 50%.ban), miközben a tévéújságokból 55%-ban tájékozódnak, a leggyakrabban (62%-ban) pedig már a weboldalakról gyĹąjtik be a szükséges információkat a mĹąsorkínálatról.

Nagy az igény a kiegészítő szolgáltatásokra

A vizsgálatok alapján határozott többségi igény mutatkozik olyan kiegészítő szolgáltatások iránt, amelyek „akadálymentesítik” a televíziózást, mindenki számára megkönnyítik a teljes körĹą tartalmához való hozzáférést és így növelik a tévézés élményét. A leginkább vágyott kiegészítő szolgáltatások az alábbiak:

- nagyítási (zoom) funkció (a válaszadók 43%, idehaza 49%-a tartja fontosnak)

- felirat betĹąméretének és színének beállítása (38%, ill. 49%)

- szinkron minden mĹąsorhoz (27%, ezt a magyarok óhajtják leginkább, 50%-kal)

- feliratozási lehetőség minden mĹąsorhoz (24%, ill. 14%)

A kiegészítő szolgáltatásokat is egyértelmĹąen leginkább a távirányítóval kezelnék a nézők, melynek használatát az európaiak elsöprő többsége (97%) egyszerĹąnek találja. Idehaza ugyanakkor az átlagot meghaladó az elégedetlenek aránya: az osztrákok után a legtöbben (5%) itt érzik úgy, hogy a távkapcsolót nehéz kezelni.

„A felmérés megerősítette, hogy az emberek a televíziót ma már többnek gondolják egyszerĹą szórakoztató és informáló eszköznél: egyre inkább kétirányú kommunikációra alkalmas készüléknek tartják. Mindemellett az olyan demográfiai folyamatok, mint a népesség fokozatos elöregedése is, erősítik az igényt az újabb, megfelelő kiegészítő szolgáltatásokra” – elemezte az eredményeket Andrew Kearney, a UPC Broadband tévés szolgáltatásokért felelős alelnöke. Kiemelte: ”különösen a digitális televízió segíthet abban, hogy hasznos kisegítő lehetőségeket, ábrákat, nagyítási funkciót kínáljunk a nézőknek, ahogy a UPC is tette a digitális Elektronikus MĹąsorújság fejlesztésével. Ezek a kiegészítő szolgáltatások nagyban segítik az idősek és a testi fogyatékosok, gyengénlátók hozzáférését is a televízióval elérhető információkhoz” – tette hozzá az alelnök.

Az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál

A nemzetközi felmérés második részében a televízióban látható egészségügyi, orvosi tájékoztatással, felvilágosítással illetve a burjánzó kórházi sorozatokkal kapcsolatos vélekedéseket gyĹąjtötték össze. A sorozatok látszólagos népszerĹąsége ellenére a megkérdezett európaiak többségében (78%) inkább az egészségügyi témájú talk show-k, dokumentumfilmek és valóságshow-k iránt mutatnak érdeklődést, mint a fikciós tévésorozatok iránt (71%). Ez utóbbiak közül a külföldi produkciók (mint a Vészhelyzet, a Doktor House vagy a Grace klinika) lényegesen kedveltebbek (50%-ban), mint a hazai sorozatok (22%). Idehaza még az átlagnál is inkább favorizálják a nézők a külföldi mĹąsorokat (59 kontra 18%). Hogy a színészekkel eljátszatott helyzetek helyett a valóságra nyitottabbak az emberek, azt az is jelzi, hogy a többség (56%) akár mĹątéteket is végignézne a képernyőn. Ebben a kérdésben hazánk polgárai a legkonzervatívabbak közé tartoznak, így a legnagyobb mértékben (49%) mondták azt, hogy semmiképpen nem néznének meg ilyen orvosi beavatkozásokat.

Orvosi tanácsok a tévén át

Az egészségügyi felvilágosító programok iránti igény mutatkozik meg abban is, hogy a válaszadók háromnegyede hasznosnak találja és szívesen nézne olyan mĹąsorokat, amelyekben orvosok adnak gyakorlati tanácsokat betegségekkel és azok kezelésével kapcsolatosan. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada szívesen venné, ha alkalma nyílna személyre szabott orvosi konzultációra a tévékészüléken keresztül. Ez a lehetőség ugyanis kisebb egészségügyi problémák esetén megkímélné őket az utazástól és a személyes megjelenéstől. További egynegyedük számára a távbeavatkozás és tanácsadás jó lehetőségnek bizonyulna sürgős elsősegélynyújtás esetén.

• A UPC anyavállalata idén immár sorban az ötödik alkalommal végeztette el a Pán-európai Televíziós Felmérést. Az európai nézőközönség televíziózási szokásait kutató felmérések során, az elmúlt években, a Research International vezető nemzetközi piac- és közvélemény-kutató intézet segítségével megvizsgálták már a karácsonyi ünnepek alatti tévézési módokat, a hír- és tájékoztató mĹąsoroknak a nézők által érzékelt hitelességét, a kereskedelmi és közszolgálati csatornák illetve az egyes mĹąfajok kedveltségét, valamint a szülők hozzáállását gyermekeik tévé előtti ücsörgéséhez. (A korábbi felmérések eredményei.)
• A 2008. évi Pán-európai Televíziós Felmérést 2008 októbere és decembere között végezték, 5773 résztvevő megkérdezésével, 11 európai országban: Hollandiában, Belgiumban, Írországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában és Magyarországon. A vizsgálatot a Research International vezető nemzetközi piac- és közvélemény-kutató intézet folytatta, a UPC felkérésére, immár az ötödik alkalommal.