NMHH: tarol az okostelefonos életforma – nemcsak a fiataloknál

Az ötvenesek körében egyre népszerűbb az okostelefon, és a fotót megosztó hetven éven felüli netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. Az is kiderült: a húsz év alattiaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, és ötödük már egyáltalán nem néz tévét. A hatóság évek óta tartó kutatássorozata többek között arra is rámutat: az emberek ma már olyan, számukra monotonná vagy unalmassá váló helyzetben is előveszik okostelefonjukat, ami korábban udvariatlanságnak számított: például szórakozóhelyen, koncerten, moziban, színházban, munkaértekezleten, iskolai órán, evés közben, vendégségben.

 

Okostelefon, az új családtag

Egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvan év feletti internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt), és az is előfordult közöttük, hogy okostelefonnal és nem számítógéppel léptek be az internetes közösségbe.

 

Mára a 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és a használói egyre inkább hozzászoknak: az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdőzés közben is telefonozik és ébredés után közvetlenül is. Az emberek olyan helyzetben is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28%), vendégségben (13%), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban – utóbbiak együttes aránya tíz százalék. 

 

A netezők között az okostelefon a fotózás és videózás legfontosabb eszköze

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86%), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk. Magas az igény a képi közlésre is: a netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek saját magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztolja a szelfijét, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből három ember tesz közzé. Ez annyira elterjedt már, hogy a 70 éven felüli internetezők egynegyede is posztolt már szelfit magáról az interneten.

 

 

Internetező idősek: egyre vonzóbb számukra a közösségi média

Míg hat éve húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvan évesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek utolérték a többieket általános böngészésben és facebookozásban, statisztikailag ugyan eltérő mértékben, de a többségük böngészik (91%) és facebookozik (66%), 46 százalékuk youtube-ozik, miközben 2012-ben az utóbbi kettő aránya még csak 48 és 35 százalékot tett ki (a böngészők aránya már hat éve is magas – 87 százalék – volt). Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett, de az online tévénézés is egyre elterjedtebb, arányuk a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt. Néhány online tevékenység vesztett a népszerűségéből az idősek között: tavaly 17 százaléknyian játszottak online, ami csökkenés a 2016-os 29 százalékhoz képest, és már csak 42 százaléknyian intézték hivatalos ügyeiket a neten, pedig ez az arány 2017-ben még 54 százalék volt. 

 

A kamaszok napi „médiarutinjába” már csak az internet tartozik bele

Ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval. 2018-ban volt kimutatható először, hogy a kamaszok körében gyakorlatilag minden média elhanyagolható az internethez képest, még a tévé is. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számukra fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet – 90 százalék körüli arányban –, de még több mint hatvan százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

 

A XXI. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők egyharmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a nem-rádiózók fele – sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást az internet előtt sem. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt. 

 

Okostelefonos gyerekek

A gyereket nevelő háztartásokban – a háztartások egynegyedében – 98 százalékos arányban használnak internetet, legalább egy okostelefonos mobilinternet-előfizetés formájában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden gyerek internetezik is otthon: általában vagy az életkora, vagy az általa is elérhető otthoni eszköz hiánya miatt. Tíz, gyermekes háztartás közül hétben van legalább egy internetező gyerek, négyben legalább egy okostelefonos és háromban legalább egy okostelefonra szóló mobilinternet-előfizetéssel rendelkező fiatal. Tíz – nulla és 17 év közötti – gyerekből átlagban hat internetezik otthon, de a többségük csak hagyományos nagy képernyőn vagy egy másik családtag okostelefonján. Saját okostelefonja ugyanis csak minden harmadik gyereknek van, minden ötödiknek pedig mobilnet-előfizetés is van rajta. Mindhárom csoport esetében jelentős (10-15 százalékpontos) növekedés volt az elmúlt öt évben, különösen a telefonos mobilinternetes gyerekeknél, akiknek aránya háromszorosára emelkedett – igaz, hogy ez indult a legalacsonyabb bázisról.

 

A kutatás háttere

Az NMHH tíz éve végez nagymintás, országosan reprezentatív felméréseket azért, hogy jobban megismerje és megértse a távközlési szektor helyzetét, a fogyasztók szokásait, véleményét és problémáit. A két legutóbbi felmérést 2018 őszén és decemberében végezték, az egyik a magyarországi háztartásokat, a másik a 16 éves és idősebb hazai internetezőket vizsgálta. A legfontosabb eredményeket összefoglaló tanulmányok megtalálhatók az NMHH honlapján. A hatóság a legutóbbi kutatások részeredményeiről több összefoglalót is publikált korábban (1, 2, 3). 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció